HAJNÓCZY Rózsa, G.

BENGÁLI TŰZ

Amikor 1929-ben Germanus Gyula orientalista professzort Indiába hívta meg előadónak Rabindranath Tagore, Germanus első felesége, Hajnóczy Rózsa is három évet töltött férjével Tagore szantiniketáni - új, magánalapítású - egyetemén. "Megboldogult feleségem indiai egyetemeken való működésem ideje alatt naplót vezetett. Saját kedvtelésére rótta a sorokat nap nap után, feljegyezve a reggeli, déli és esti hőmérsékletet..., hiszen az időjárás az indiai élet legfontosabb beszédtárgya és leggyötrőbb szenvedése; majd a napi prózai eseményeket: a háziszolgákkal való bíbelődést, az étkezés apró-cseprő gndjait, a látogatókkal való beszélgetéseket és az azokból merített tanulságokat. Szintén leírta saját magának..., miként hatottak rá India különös szokásai, babonái, hite, filozófiája... Ebből a naplóból íródott tíz évvel később a Bengáli tűz" - írja az 1972-ben keletkezett Előszóban Germanus Gyula, aki 1979-ben bekövetkezett halála előtt leleplezte, hogy valójában maga írta a szokatlan műfajú útleírást.

A könyv nem regény, nem is tudományos ismeretterjesztés, de nem is szubjektív úti tűnődések rögzítése, egyszerre és együtt valamennyi. Az európai ember nézőpontja azonban nem a hatáskeltő egzotikum ismételt felkutatásában nyilvánul meg, hanem úgy, hogy a szerző mítoszok, a babonák mögé hatol, India valóságos arcát próbálja felmutatni, a mindennapokban tetten érni a vallásos magatartás, az életformává lett filozofikum titkait. A tragikus és különc figurák, jógik, misztikusok és fakírok, a kasztrendszer ellen és az ország jövőjéért küzdő politikusok alakjain keresztül képet kapunk India hagyományairól, szokásairól, tudatvilágáról, az adott időszak politikai törekvéseiről. De a szankiniketáni egyetemre érkező európai tanárok, a kolónia belvilága alkalmat ad az ország történelmének közvetett bemutatására is: előadásokban, beszélgetésekben, sokféle értelmezésben bontakozik ki előttünk India múltja, a mohamedán betörések megújuló hullámaival való szembeszegülés, az önvédelmi harccá változott történelem. A valójában Germanus Gyula írta szemléletes, gördülékeny stílusú regényes útikönyve minden bizonnyal tovább őrzi majd méltán kivívott népszerűségét.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez