ILLYÉS Gyula
HETVENHÉT MAGYAR NÉPMESE
Jeles mesegyűjtők - a többi között Berze Nagy János, Brassai
Sámuel, Kriza János, Vikár Béla - gyűjteményéből való a kötet anyaga.
Legszebb népmeséink anyagait emelte át Illyés Gyula az irodalomba -
megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. "Nem
megváltoztatni, inkább lényegükben megerősíteni akartam őket!" - írja
a kötet zárósoraiban. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző
tájain teremnek; magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását,
nyelvi zeneiségét. Az ismert szép mesék (többek között Az égigérő fa,
a Tündérszép Ilona és Árgyélus, Rózsa és Ibolya); Mátyás királyról
szóló történetekkel (Mátyás király meg az igazmondó juhász, Mátyás
király és a székely ember lánya stb.) és állatmesékkel
(A kis Gömböc;
A Kakas és a pipe;
Kacor király, stb.)
váltakoznak.
A tündérmesék varázslatokkal
körülfont szereplői (A zöldszakállú király, A halkisasszony) mellett
feltűnik Együgyű Misó, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj nevetést,
derűt sugárzó figurája, Ludas Matyi alakja. Az élő meseszó hangulatát
árasztó történeteket át- meg átszövi a líra.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|