Vaszilij Grigorjevics JAN

TATÁRJÁRÁS

A Tatárjárás Jan történelmi regénytrilógiájának harmadik része, melyben Batu kánnak az Adriai tengerig nyúló hódításait írja le.

Közép-Ázsia leigázása után Batu kán - nagyapja, Dzsingisz kán végakaratának megfelelően -, Közép- és Nyugat-Európa leigázására készül. Hadserege - a rettegett Kék Horda - a Magyarország felé menekülő kipcsákok (kunok) nyomában haladva elpusztítja és porig égeti Kijevet, felperzseli Halicsot, Volhiniát, majd hadait kétfelé bontva, egyik seregét Lengyelországba, a másikat Magyarországra küldi. A fősereget vezető Batu Magyarországon viszonylag könnyűszerrel diadalmaskodik. Előbb Budát veszi körül, majd - színlelt visszavonulás után - a Sajó mentén megütközik a magyar főerőkkel. A muhi csatában a magyar sereg katasztrófális vereséget szenved, IV. Béla királynak üggyel-bajjal sikerül elmenekülnie és Dalmáciába jutnia, ahol végül is átvészeli a tatárjárást. Batu előtt nyitva az út Itália és Franciaország felé. Az Adriai-tenger partján - a mongol mondák legendás "Végső tengere" után kutatva - Trieszt és Velence elfoglalására készülődik, amikor hírt kap: odahaza Karakorumban, a birodalom fővárosában meghalt a mongolok nagy kánja, aggasztó értesüléseket szerez arról is, hogy az orosz seregek legfontosabb utánpótlási vonalait fenyegetik, s habozás nélkül visszafordítja seregeit és kitakarodik Európából.

A szerző a történelmi események és csaták pontos leírásával hitelességre törekszik. Elsősorban tömegábrázolása sikeres. Rövid, átfogó fejezetekre tagolt könnyű olvasmány.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez