
JÓKAI Mór
A DAMOKOSOK
A regény cselekménye a 17. századi erdélyi történelemhez
kapcsolódik, II. Rákóczi György elhamarkodott lengyelországi hadjárata
utáni években játszódik. A végső vereség előtt a fejedelem eliszkol,
Kemény Jánosra bízza csapatait, azokat a "tatár khán" elfogja,
"Krimiába" hajtja őket gyalog, a legaljasabb rabszolgamunkára fogja,
etetve moslékkal, traktálva korbáccsal, s iszonyú váltságdíjat
követelve értük. A szamosújvári "diaetán" seregestül felvonulnak az
asszonyok is, követelve, hogy a fejedelem váltsa ki rabszolgaságba
miatta került férjüket. Az önző fejedelem ezt megtagadja, sőt más
rábízott vagyont is megpróbál eltulajdonítani, ezért a rendek
leváltják, és a jó Rhédey Ferencet választják meg helyébe. A regény
egyik főhőse Damokos Tamás székely főkapitány, aki a krími
tatárrabságban embertpróbáló szerelmi kísértéssel küzd meg:
rabtartójának felesége, Kalme úgy akarja elcsábítaní, mint Putifárné
Józsefet. Amikor kiváltják, párbajban megöli a nála jóval nagyobb
termetű, otromba Buzdurgánt, a párbajt eldöntő kardcsapást azóta is
Damokos-vágásnak hívják. Legalább ilyen emlékezetes regényhős Czirjék
Boldizsár hadnagy, a "csernátoni ezermester", aki mindenféle ravasz
fortéllyal megőrzi, majd visszaszerzi Damokos váltságdíját.
A Jókai-irodalom általában az író hanyatló periódusának
dokumentumaként, másodrangú alkotásként bánik a regénnyel,
mentegetésül legföljebb az erdélyi tájleírások szépségét és a népi
figurák rajzát dicsérik, pedig a századvégi "modern" irodalom
egzotikus, erotikus, "salambó-i" naturalista romantikájához is lehetne
sorolni. Az utószó szerzője, Gángó Gábor sok túlzó szigorral
fejtegetett bírálat után eljut a méltányos megítélés közelébe: "A
túláradó mese és a túláradó nyelvi humor" ma is "szórakoztató,
élvezetes olvasmánnyá" teszi A Damokosokat.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|