JÓKAI Mór

SZÉP MIKHÁL

A regény a három részre szakított Magyarországon játszódik. Színtere: a felvidék, középpontjában az önálló város jogi kiváltságait élvező Kassa. A cselekménye szerelmi história: Mikhál, a tudós Frőlich Dávid lánya, "kényszerházasságot" köt a hóhérral, Henrikkel. De Kolondai Bálint Kassa bírója, aki igaz szerelemmel szereti a lányt, megszökteti. A város szigorú törvényei a szerelmesek ellen szólnak: Mikhált lenyakazzák, Bálint elmenekül a vérpadról a jezsuita rendházba. Első jelentésszintjén, a Szép Mikhál pikareszk ponyvaregény, a műfaj valamennyi kellékével. A regény alapötletét, főbb szereplőinek alakrajzát, Jókai valójában is egy 17. századi pikaróból merítette. Második jelentésszintjén a regény kiteljesedik - az idő, a tér és a cselekmények szerkezetét kibővítő kultúrtörténeti anyaggal. Egykorú kódexek, memoárok, törvénykönyvek, szakácskönyvek, kuruzsló periratok, csillagászati feljegyzések, a szepességi városokról szóló krónikák histográfiai anyagából Jókai a maga elképzelései szerint rekonstruálta a 17. század mindennapi életét. S az már a regény harmadik jelentésszintjéhez tartozik, hogy a mű keletkezésének idején az író hogyan válogatott a kétszáz évvel korábbi forrásokból, milyen szemszögből nézte a hétköznapi élet viszontagságait és örömeit egy politikai kataklizma utáni Magyarországon.
A regény az életmű ritkán emlegetett, mégis becses, maradandó művészi erényekkel ékes darabja.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez