KARINTHY Frigyes

ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEK

Karinthy költői életműve nem túl terjedelmes: a vékonyka kötet az "igazi" verseken kívül tartalmazza műfordításait (Heine, Morgenstern, Altenberg stb.), valamint az Így írtok ti című kötet remek verses paródiáit, parafrázisait is. Az eredeti költemények tulajdonképpen nem revelálnak igazán nagy költőt, Karinthy sok verse egyszerűen csak verses novella, néha csak verses humoreszk (Együgyű mese; Mariska és Károly bácsi; Karácsonyi karének; Tomi; Érdi erdő stb.). Ambiciózusabb, költőibb alkotásai közül is sok haloványabb utánérzése nagy novelláinak, allegorikus látomásainak, különös, groteszk szimbólumainak (A rózsaszín terror; Számadás a tálentomról; Tisztelgés a viadal előtt; Szemek szimfóniája). Általában hosszú, epikus menetű és jelenetezésű, ritmustalan, szabad sorokban írt költemények ezek, másként tördelve fel sem tűnnének a szerző kisprózáinak, novelláinak valamely gyűjteményében.

Ám van a szerzőnek néhány nagy, kiemelkedően jelentős verse. Ezek szinte kivétel nélkül igazi versek, nem verssé tördelt prózák, általában nem is hosszúak. Ezeket a verseket (Nem mondhatom el senkinek (kötetbeli címén Előszó); Méné, tekel...; Pitypang; "Struggle for Life" stb.) szinte mindenki ismeri, mindenkor népszerűek voltak. (Szavalóversenyek kedvenc darabjai.) Miattuk vélekednek sokan úgy, hogy Karinthy - költőként is - egyenrangú társa a Nyugat nagy nemzedékének.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez