KONRÁD György

ÁRAMLÓ LELTÁR

Vállalt közéleti szerepénél, P.E.N. Klub-tisztségénél fogva Konrád Györgynek sokszor és igen változatos témakörökben kell megnyilvánulnia, előadásokat, bevezetőket, köszöntőket tartania. Ebben az esszékötetében ezeket az írásait adja közre. Látszólag efemer termést, hisz hol általános politikai értékelést kellett végeznie, hol az írók a könyvkiadás problémáiról szólnia, vendéglátói országáról, városáról beszélnie, a polgármesterek érdemeit, feladatait méltatnia, a gyermekek világát, sorskérdéseit felvillantania stb. Konrád György azonban nem formálisan óhajtott megfelelni e kötelezettségeinek, előadásai semmiben sem hasonlítanak a szokványos protokoll-megnyilvánulásokhoz. Egy-egy témát nemcsak alaposan tanulmányozott, hanem szinte magáévá is élte őket, így mondandója egyszerre újszerűen eredeti és mélyen személyes.

Kötetének alcímében "elmélkedéseknek" nevezi írásait, és azok valóban leginkább annak tekinthetők. Nem téziseket tár hallgatói-olvasói elé, nem szakirodalmi szemlékkel szolgál (bár egy-egy megállapítása, leírása, gondolatmenete mögött hatalmas szakirányú olvasottság is áll), hanem saját reflexióit, meglátásait, kemény gondolatmunkában tisztázott filozófiáját adja elő. Csak így lehetséges, hogy munkái nem életművének melléktermékei, hanem szerves részei mind a tudós, mind az esszéíró Konrád oeuvre-jének. Különös sajátossága ezeknek az írásoknak, hogy bennük a gondolkodó és az író mintegy szövetségre lép: legtöbbször személyes benyomásaival, egy-egy jelenség, város, táj, ember, író, tisztviselő írói módon meglátott és jellemzett képével indít, hogy azután szigorú fogalmisággal e képek mögé felrajzolja a jelenség értelmét, kiderítse a lényeg kapcsolódásait, végezetül egyszerre írói és filozofikus összképpel zárjon. Megoldási javaslatai (hogyan kell megszervezni a könyvpiacot, mit kell tenni a gyermekek érdekében, milyen legyen a jó polgármester, mit tehet egy zsidó, hogyan mérsékelhetők a modernizálódás ártalmai, milyen legyen egy író "hozzáállása" a politikához stb.) nincsenek. Konrád azt a módszert mutatja fel, arra ad példát, hogyan ragadhatók meg a kérdések, miként kell róluk adekvátan és árnyaltan gondolkodni.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez