
Edward George LYTTON
POMPEJI UTOLSÓ NAPJAI
Az eredetileg 1832-ben megjelent regényben az író melodramatikus
panorámaképet fest Pompeji életéről, közvetlenül a Vezúv i. e. 79-es
kitörése előtt. Glaucus a gazdag görög fiatalember szerelmes lesz a
gyönyörű Ionéba, Isis papjának Arbacesnek a gyámleányába. A gonosz pap
teljesen a hatalmába akarja ejteni Ionét, de Nydia, a vak
rabszolgalány keresztülhúzza számításait. Erre Arbaces újabb tervet
főz ki, bódító italt itat Glaucusszal, majd megöli Ione bátyját, s a
gyilkosságot a bódult Glaucusra fogja. Glaucust az oroszlánok elé
vetnék az arénába, ha Nydia az utolsó pillanatban barátai segítségével
ki nem szabadítaná. Bár a gyilkosságnak most már tanúja is akad,
Arbaces mégis felülkerekedne - ám ekkor kitör a Vezúv. A sötétségbe
süppedt Pompejiben csak Nydia ismeri ki magát, szerencsésen ki is
vezeti a szerelmeseket a veszedelemből, Arbaces meghal, a fiataloknak
pedig sikerül görög földre menekülniük.
A regény fő erénye topográfiai és történelmi hitelessége, leíró
ereje, miliőfestése, mai szemmel nézve viszont emberábrázolása és
cselekményvezetése már nem meggyőző. A regényből hiányzik a történelem
dinamizmusa, keresett elrendezettsége, egy ritkán látogatott múzeum
áporodottságára emlékeztet. Ennek ellenére több mint száz éven át
bestseller maradt, tucatnyi filmet készítettek belőle - lehet, hogy a
Hangoskönyvtár olvasói körében is erős olvasói érdeklődést fog
kiváltani.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|