Jukio MISIMA

AZ ARANYTEMPLOM

A háború utáni japán írónemzedék egyik legjelentősebb alakja volt Misima Jukio, aki a lélekelemzés, kivált a zaklatott lelkek elemzésének mestere. Az író 1970-ben önkezével vetett véget életének.

Kiotó 1398-ban emelt monumentális műemléke, az Aranytemplom 1950-ben leégett. Az író ennek a gyújtogatásnak a történetét dolgozza fel oly módon, hogy maga az elkövető meséli el, miként jutott arra az elhatározásra, hogy felgyújtsa a szentélyt. A regény elbeszélője már gyermekkorában az Aranytemplom bűvöletében élt, majd maga is itt lesz növendék. Kora gyermekkorától teljesen magányos, dadogása kirekeszti a többiek közül. Megragadja azonban az Aranytemplom szépsége, s ennek a földöntúli szépségnek a szemlélete elszakítja mindattól, ami valóságos. "Úgy vélem, ami emberi szemmel látható, az számomra végzetszerűen megközelíthetetlen" - írja az elbeszélő, s tűrhetetlennek tartja, hogy ismeretein kívül létezhessék szépség. De ez a szépség, s a szépség ismerete sokszorosan bonyolult: "Ha az ember a szépséget kutatja, észrevétlen rábukkan a világ legsötétebb dolgaira." Amikor véget ér a második világháború, az elbeszélő úgy érzi, véget ért az Aranytemplommal való titokzatos kapcsolata. "Szertefoszlott az álom, hogy vele egy világban éljek" - mondja, s szépségimádata egyre inkább a szépség gyűlöletébe csap át: megtapasztalja a templom lakóinak tökéletlenségét is, s próbál áttörni a másik életbe, a hús-vér mindennapok világába, melyet folyton eltakar tőle az Aranytemplom ragyogása. "Lehetetlen kitapintani egyik kézzel a végtelent, másik kézzel az emberlétet" - fogalmazza meg egy helyen a dilemmáját. S ebből a kínzó patthelyzetből úgy igyekszik kiszabadulni, hogy felgyújtja az Aranytemplomot, az előtte levő két éjszakát pedig nyilvánosházban tölti.

A regény egyetlen hosszú monológ, amelyben visszaemlékezve meséli el az elbeszélő meghasonlásba torkolló lelki drámáját. Az utószóban a kötet fordítója a mű értelmezésére tesz kísérletet: de minden olvasó maga alakíthatja ki saját olvasatát.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez