NEMESKÜRTY István
MI MAGYAROK
Nemeskürty ezúttal Magyarország, pontosabban a magyar nemzet
történelmét írta meg a honfoglalástól 1947-ig, a párizsi békeszerződés
évéig, amikor már eldőlt, ismét trianoni határok közé szorítják a
sokat szenvedett nemzetet, ám az még nem vált véglegessé, milyen
irányt vesz a hazai belpolitika. A szerző sajátos közelítésmódja
ezúttal két összetevőből ered: egyfelől úgy ír történelmet, mint egy
lehetséges históriai gondolkodásmód rögzítését (tehát nem állítja,
hogy így volt, hanem azt hogy szerintem így is kellett történnie);
másfelől e tényeknél is többre becsüli az átélést, azt, hogy a
nemzetnek az a történelme, amit gondolatban, hagyományban,
szokásrendben, akár érzelmekben maga is átél. Figyelmének fókuszában
tehát a közös anyanyelvbe kódolt érzelmi-tudati kollektivitás áll, az
a tradicionális erő, amely képes összetartani a szétszóródott,
megcsonkított nemzetet. Módszere pedig ennek megfelelően a
pozitivizmus és a szellemtörténet összehangolása révén olyan, hogy
hangsúlyait kevésbé a gazdasági-társadalmi folyamatok leképezésére
helyezi, hanem a meghatározó történelmi személyiségek és fordulópontok
méltatására, illetve kritikájára. Azokra az államférfiakra és
eseményekre irányítja a figyelmet, akik és amelyek, mint
sorsközösségben élő kollektivitásnak életére döntő hatásuk voltak. Így
kapunk remek elemző portrékat Szent Istvánról, Szent
László/i>ról, IV.Béláról vagy Bethlen Gáborról,
Pázmány Péterről; így olvashatunk eredeti fejtegetéseket a
tatárdúlásról, a török hódításról, a Hunyadiak küzdelmeiről. A
szerző egyetlen korszak taglalásakor sem feledkezik meg a magyar
művelődéstörténet meghatározó fontosságú mozzanatairól, a
kereszténység fölvételéről, a nyelv és írásbeliség fejlődéséről, a
reneszánsz hatásáról, a kuruc népköltészet vagy a reformkor
művelődéséről.
A könyvnek az ad sajátos és újszerű jelentést, hogy nem pusztán a
tudós véleménye ez a nemzet múltjának egészéről, de nagyobb hivatásra
tör. Mint az Utószóban Nemeskürty fejtegeti, egy nép boldogulásához
alapvetően két dolog szükséges: a munka becsülete és annak tudata,
hogy mi végre vagyunk a világon.
A szerző monográfiája - mely közismereti szintet képviselő
kislexikonnal egészült ki - ez utóbbiban kíván az olvasók segítségére
lenni: a múlt új birtokbavételével, hiteles átélésével támogatni a
kollegtív helyzettudat újjászületését.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|