RÁTH-VÉGH István

KÉT ÉVTIZED BABONÁI

A sokoldalú művelődéstörténész szerző egyik kedvenc kutatási témája, az emberi butaság (lásd: A varázsvessző, Az emberi butaság; Magyar kuriózumok, stb.). Vizsgált "tárgya" természetéből fakadóan sok humoros történetet olvashatunk a kötetben, például a babonás emberről, aki ha valami miatt vissza kell mennie, "úgy hárítja el a bajt, ha otthon néhány pillanatra leül. Ezzel élét veszi a baljóslatnak., becsapja az óment" (Bal lábtól lólábig). A babonás jelek sokszor az emberen magán jelenek meg: a hajnak szerelmi varázsereje van, a szakáll "életszellemet" rejt, a rossz szemmel "verni" lehet, ami ellen viszont védelmet nyújt, ha fityiszt mutatunk vagy egyszerűen valami vastárggyal érintkezünk, lehet az akár egy piszkavas is. Ugyancsak különböző előjelek hordozója a test különböző pontjain található anyajegy (A bűvös szakáll és társai). Az év nevezetes napjaihoz fűződő babonákat olvashatjuk az Újévtől szilveszterig című részben. A népi orvoslás világából is megismerhetünk néhány biztos eljárást, melyeknek többnyire javasasszonyok voltak a tudói: "Köszvény ellen végy friss tehéntrágyát, csinálj belőle borogatást, tedd a beteg testrészre" vagy "sárgaság ellen végy be éhgyomorra libaszemetet borban". Ha pedig mindez nem elég hatásos, "a hetedik gyerek. érintése egykettőre gyógyít" (Amikor beköszönt a betegség). A babonának azonban más, kevésbé kézzel fogható megjelenési formái is vannak, amit bizonyít az angol szellemkutató intézet léte (A párizsi gyorsvonat). A babona terjesztése jól jövedelmező "üzletág", ezért éli reneszánszát manapság a csillagjóslás, mely talán a legidősebb múlttal rendelkezik mindenfajta hiedelem között (Babona és üzlet).

A kötet második részében olyan történeteket olvashatunk, amelyek valamely babonás hit alapján keletkeztek: János pap csodálatos birodalma Indiában, az óriások birodalma, Törpeország stb. Komáromi Jánost idézi, aki Thököly bujdosó társa volt, s aki "hű" leírását adta a sziréneknek: "egészen szőrös ember, majom ábrázatja vagyon." (Elvarázsolt világ). Az úttörők sorsa című fejezetben olyan nagytudású emberekről olvashatók történetek, akiket kicsinyes környezetük bélyegzett meg: Roger Bacon, Galilei és mások. Az utolsó részben (Bíró és babona) néhány bírósági ítélet leírását olvashatjuk, többek között egy kakasról, "aki" tojáson ült, ezért a tojással együtt a máglyán végezte, az elítélt patkányokról, végül egy igazi boszorkányper anyaga ismerhető meg. - A végig élvezetes írás túl azon, hogy kellemes kikapcsolódást ígér, mulattatva tanít és az igazi, babonától mentes műveltség elsajátítására serkent.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez