SÁFRÁN István

VAK VOLTAM

A kötet harmincöt riportot tartalmaz. A legelső - Görög dinnye - arra példa, hogyan lehet kevés munkával, nagyfokú dörzsöltséggel, lelkiismereti aggály nélkül sok pénzt zsebrevágni. A legutolsó - Segítség! - azokat az élményeket írja meg, amelyeket vak embert imitálva tapasztalt a pesti utcán. Mindössze tizenhét percig kocogtatta fehér bottal a járdát, s ezalatt két "jóakaró" kilopta szatyrából a bérletét és pénztárcáját. Úgy érzi, ezzel véget kell vetni az "álruhásdinak" is, mert "valaminek jóvátehetetlenül vége szakadt".

Így vall riportkészítési módszeréről: "Miután inkognitóban megpróbáltam a szerencsét, az írás elkészülte után visszamentem a fogadókhoz, s velük olvastattam el először, mintegy tükröt tartva eléjük, így látja a kívülálló életüket, örömeiket". Sáfrán István kitapasztalta a "sárga angyalok" világát, volt hintáslegény, könyvügynök, favágó, KÖJÁL-ellenőr, mezőőr, pénzügyőr, favágó, gyógyszerész, böllér, telefonközpontos, úszómester, autóátadó a Merkurnál. A felvillantott képek jellemzőek, sokan ismerős szituációkra, sokan pedig magukra ismerhetnek a nem mindig hízelgő gyorsfényképek láttán, bár kevesebb markolás és nagyobb elmélyültség nem ártott volna.

Wallraff hosszú hónapokat, olykor éveket szánt arra, hogy egy-egy elnyomott munkásréteg, foglalkozás helyzetét feltérképezze. Sáfrán nem szán ennyi időt egy-egy szakma, emberi szituáció tanulmányozására, jellemzőinek megismerésére, ennek megfelelően megállapításai is felületesebbek, de kétségtelenül érdekesek.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez