SIMONFFY András

ROZSDA ŐSZ

Különleges könyv Simonffy Andrásé: egy önéletrajz töredékei és az 1956-os forradalom budapesti eseményei ötvöződnek benne. Írója mindössze tizenöt esztendős volt 1956-ban. Telve azzal a határtalan nyílt érdeklődéssel, amely a kamaszkor sajátja, élményeit, az őt körülvevő világ eseményeit a Bergengócia című, utóbb napilappá előlépett családi "szamizdat" hasábjain örökítette meg. Ezek az írások, saját naplófeljegyzései, a vidéken maradt nagyszülőkkel folytatott családi levelezés dokumentumai és az igazi sajtótermékek cikkei szolgáltak megbízható forrásul a visszaemlékezés mellett a kötethez, amelyből az 1956-os forradalom közember számára is átélhető eseményeinek krónikája kerekedik ki. Szerzője kamaszként ott volt október 23-án a békésnek indult tüntetésen. Apjával együtt jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél,majd a Rádió előtti lövöldözéseknél is. Szemtanúja volt a budai alsó rakparton "behívásra" várakozó szovjet harckocsioszlopnak, s szenvedő részese két nappal később a Parlament előtti vérfürdőnek. Írásából kiviláglik a felkelők tiszta szándéka, megmutatkozik az utcai megmozdulások lélektana, krónikája szinte napról napra követi az eseményeket és elvezet egészen a konszolidációig. A könyv legmegrázóbb részei éppen azok, amelyek személyes élményből táplálkoznak: a parlamenti vérengzés leírása csakúgy, mint a József körúti járdaszegélyre kirakott, elszenesedett, csecsemővé zsugorodott orosz katonák hosszú sorának látványa a harcok után. Az átélt és megírt szörnyűségek ellenére mégsem csupán tragikus a könyv hangvétele: át- meg átszövi az író mélységes élet- és szabadságszeretete, a megrázó események mögött is fel-felcsillanó derűs humora. A kötet egészen különleges olvasói élményt kínál az egyre sokasodó "ötvenhatos" irodalomban.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez