Isaac Bashevis SINGER

RÖVID PÉNTEK

A szerző által válogatott, tehát mindenképp reprezentatív, az életmű legfontosabb vonásait kiemelő novelláskötet alig tartalmaz olyan elbeszélést, amely nem egy térben és időben rendkívül meghatározott, zárt, napjainkra szinte teljesen történelemmé, régmúlttá vált modellt mutatna fel. Az elbeszélések jó része az orosz cári uralom alatt álló lengyelországi zsidó falvacskákban játszódik: ősi, a vallási, rituális, életformabéli szokásokat és rendet külsőségeiben is hűen, szinte már mániákusan őrző hasszid közösségekben. Singer félelmetesen ismeri ezt a világot: a szent életű rabbit, a templomszolgát, az öregségére kizárólag a vallásos emlélkedésnek élő valahai gazdag vállalkozót, a saktert; e világ ünnepeit, a szombatot, a purimot, a gyászt kifejező süvét, a hosszúnapot stb.; a babonákat és misztikus borzongásokat: a démonoktól való félelmet, a gyilkos vadállattá változó, kikeresztelkedőt, az ördög kísértéseit stb. (Tejbele és Démona; A Nagy és a Kicsi; Vér; A második Eszter Krejndel, Az utolsó démon; Rövid péntek stb).

A novellák azonban nemcsak realista, az ábrázolt világot szinte minden vonásában az olvasó elé idéző, bámulatosan evokatív alkotások, hanem lélektani, metafizikai, filozófiai parabolák, világkép-modellek is. Singer kitűnően ért ahhoz, hogy akár szereplői megnyilvánulásain, elmélkedésein, párbeszédein, vallási vitáin keresztül, akár a cselekményt óhatatlanul a maga világképéhez mérő olvasói értelmezéseken át valaminő titkos és nagyonis modern tant, eszmét, ideológiát adjon elő. Ez a kettősség teszi a novellákat valóban, a szó mélyebb értelmében "dosztojevszkijivé". - A csak világirodalmi mércével mérhető novelláskötet minden művelt olvasónak tartalmas időtöltés kínál.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez