SÜKÖSD Mihály

HALOTTAK NAPJA: FELTÁMADÁS

A regény egyetlen nap krónikája (1981 november 2.) Négy terjedelmes elbeszélésből áll, hőse négy jócskán különböző, de számára egyaránt fontos programot tűz ki és valósít meg a jelképes és rituális értelmű halottak napján. A Farkasréti temetőben halottaira gondolva életrajzi és családtörténeti emlékek idéződnek fel benne, de más sírlátogatásaira asszociálva (pl. Bem aleppói sírja kapcsán) történelemfilozófiai kérdéseken is eltöpreng (Vérrokonság). A Párbeszéd című második rész azt a feszült viszonyt érzékelteti korunkbeli és történelmi példákkal, elfogulatlanságra törekvő kommentárokkal, amely a politika és művészet, az államapparátus hivatalnoka és a magányos munkaszoba bentlakója, az irányító és irányított között oly gyakran létrejön. Közös vonása a Védőgyűrű és a Seregszemle című részeknek, hogy érzékletesen jelenítik meg napjaink elitértelmiségének tipizálható életformáját, amelyben egyesül a szellemi értékteremtés elszánt, komoly, néha kétségbeesett akarása és a magánszférában az önpusztító narkotikumkeresés (ital, cigaretta, kávé, kusza szerelmi viszonyok stb) - ezek a motívumok túlságosan is sűrűn ismétlődnek. Elbeszéléstechnikailag érdekes, hogy az idősíkok vibráló váltakozását az igeidők használatában a nyelvtani jelen kizárólagossága ellenpontozza: az érzéki emlékezet képekben, jelenetekben rögzíti a valóság elemeit, az időrendet az összefüggésekre figyelő tudat rekonstruálja. A belső meditációk és az intellektuális párbeszédek kérdésekkel, érvekkel és ellenérvekkel vannak teli, a szociográfia és az esszé kettős vonzásától tanúskodva.
A regény valójában 30 év értelmiségi problémáinak kollektív fölidézése, újragondolása.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez