
SZABÓ Magda
ABIGÉL
Ginát, az elkényeztetett, szabadon és jómódban élő kislányt apja,
Vitay tábornok, egy napon - valamikor 1943-ban - minden magyarázat
nélkül felpakolja, és elviszi egy távoli város református
nevelőintézetébe. Senkitől nem búcsúzhat el, minden kapcsolata
megszakad a külvilággal, apjával is csak hetenként egyszer beszélhet
telefonon. Az intézetben minden személyes tárgyát elveszik, sötét,
formátlan egyenruhába bujtatják, s kényszerítik, hogy külsejével
együtt korábbi szokásait is megváltoztassa. Az otthoni vidám és
könnyed élet helyett rideg, percnyi pontossággal beosztott órarend
szerint kell élnie, s mindenütt csak tilalmakkal találkozik. A sivár
életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis
mitológiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket.
Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejében. Abigél kecses női
szobor az intézet kertjében s az a legenda róla, hogy mindenkinek
segít, aki hozzáfordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak
hiszik, s többé nem állnak vele szóba. Szökést kísérel meg, de Kőnig
tanár elfogja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s
megmagyarázza Ginának miért hozta az intézetbe. Ő, a tábornok,
ellenálló s ha véletlenül elfogják, nem akarja, hogy lánya is
ellenségei kezébe kerüljön. Egyébként Gina közvetlen közelében van
valaki - szintén ellenálló - akinek az a feladata, hogy vigyázzon
Ginára. Ezt tudván a kislány, önként vállalja a rabságot. Ezután már
viharos gyorsasággal, s egy krimi érdekességével peregnek az
események.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|