SZABÓ Magda

AZ ŐZ

A regény egyetlen figura ábrázolására vállalkozott. A mellékszereplőket egyedül a főhős (Encsy Eszter) szemszögéből ismerhetjük meg, az írót ez esetben az induvidum és a közösség kapcsolata, összefüggése érdekelte.
Az őz hidegfényű világában is felködlik Szabó Magda számtalan gyermekkori alapbenyomása; itt is találkozunk talpig becsületes, zárkózott, nehezen barátkozó, virágot kedvelő Apa alakjával, az Anya ábrázolásában is felsejlik néhány motívum, s Encsy Eszter makacssága, dacossága is kapott néhány ecsetvonásnyit az irónő életéből. Szabó Magdától tudjuk, hogy kiegyensúlyozott, szép és tündökletes gyermekkora volt, ebben a regényében ennek éppen az ellenpárját írja meg: milyenné válik az az ember, akinek nem volt gyermekkora, akinek a szülői védettségből, a gyermekkor játékos örömeiből semmi sem jutott. A lélek torzulásának okait és összefüggéseit kutató író az önvizsgálat legmélyebb bugyraiba vezeti el az olvasót.

Szabó Magda ebben a regényében is azt bizonyítja, hogy az ember tudatát-látásmódját, indulatait a körülményei, a léte határozzák meg. A regény az élet, s az emberi lélek sokrétűségére, torzulásának okaira irányítja a fényt.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez