
SZEMLÉR Ferenc
A MIRIGY ESZTENDEJE
A regény történeti háttere az 1756. évi pestisjárvány. A könyv
ihletője idősebb Szeli József evangélikus lelkész Trombita Szó című
műve, amely a járvány idején elhangzó prédikációit adja közre. Szemlér
hőse, a Szeli Józsefből alkotott Szüle István is a Mária Terézia-kori
Erdélyben lelkészkedik, mostoha, átmeneti korszakban, amikor a
Rákóczi-féle szabadságharc emléke is elenyészett, és a
felvilágosultságra törekvő szellemnek csupán Descartes filozófiája
nyújt vígaszt. Szülét és kicsiny eklézsiáját kettős veszedelem, a
jezsuitizmus "óceánja" és a pestis fenyegeti. A történet keretéül
barátjának, Bausner doktornak írott levele szolgál. A levél szövegét
szakítják meg a lelkész emlékezései, amelyekből a jobbágyszármazású,
népéhez hű értelmiségi életútja bontakozik ki. Vívódásaiban egy
hivatás drámáját érezzük: "...olyasmit hirdet, amiben maga sem
hisz! De ha nem is a valóságot mondja, azért ez mégsem csalfa
hamisság, mert élni segíti őket. Saját nyelvükön mondja az igét..."
A regény értékei közé tartoznak a hiteles lélek- és korrajz,
valamint a szép és erős nyelvezet, mely finom archaizáláson és az
erdélyi tájnyelv szerencsés felhasználásán alapszik.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|