A NŐI TEST SZÉPSÉGE

A tizenhatodik századi francia líra nemcsak a francia, de az egyetemes irodalomtörténet egyik legnagyobb, tehetségekben leggazdagabb korszaka. Ebből a korszakból nyújt ízelítőt a kicsiny antológia, csakhogy sajátos szempontból és céllal. Szerepelnek ugyan benne a legnagyobb lírikusok: Labé, Marot, Scéve stb, ám éppen nem a legjobb, leghíresebb verseikkel; de a leginkább reprezentatív költők, Ronsard, Du Bellay stb. kimaradtak. A kis kötet ugyanis - címéhez hűen - valóban a női test szépségének megéneklését tartalmazza, méghozzá nagyon is komolyan véve a többértelmű feladatot, vagyis leltári rendbe sorolva azokat az ékességeket, amelyek miatt szép lehet egy női test. Kisebb következetlenségek ugyanis akadnak a sorrendben is, a test értelmezésében is, (szerepel így a hang, a sóhaj stb. is, jóllehet nem testrészek), de lényegében teljesen konzekvensen és pedáns rendszerességgel következnek egymás után a hajtól lefelé a legfontosabb és legvonzóbb női testrészek. Így persze, hogy a követelményeknek megfeleljen, a kis kötet kénytelen sokszor névtelen, ismeretlen alkotók verseit is felvenni. A költemények többsége éppen nem remekmű, de azért élvezettel és izgalommal hallgathatók, a sorrend pedig - természeti okokból - egyre közelebb viszi az őt betartó olvasóját a kötet középpontjában álló, kivételesen címtelen költeményhez mely a női nemiszervről szól). Enyhén pornográfnak, félpornográfnak tekinthető tehát a mű, de akik ilyen várakozással közelítenek hozzá, azokat feltehetően untatni fogja a szabad francia költészetre oly jellemző mitológiai apparátus, cirkalmas körülményesség, a kitűnő műfordítások által magyarul is jól felismerhető poétikai bravúrok, mutatványok. Nehéz eldönteni, kinek is ajánljam tulajdonképpen.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez