EGYSZER MINDENKIT SZÓLÍTANAK
(Romániai magyar elbeszélők)

Az erdélyi magyar irodalom születési éve 1919. A gyűjtemény innen, a kezdetektől válogat ki 60 novellát a kortárs irodalom élvonalát is bemutatva. A kötet első fele a felszabadulás előtti nemzedékek írásaiból ad ízelítőt, a második a 45 utáni írók elbeszéléseiből válogat. Benedek Elek A vén Hámoros című életképe Mikszáth Az a fekete folt című novellájával rokon, de itt a drámaiság lírai szelídségbe oldódik fel. Balogh Endre Veronika négy kenyere, Kovács Dezső A katona, Donáth László Szegény bolond című írásának hősei az első világháborút végigszenvedő falusi szegény népből kerülnek ki. Az elbeszélésekben drámaian rajzolódik ki nyomorúságuk és megaláztatásuk. A novellák másik vonulata a falusi és városi polgárság alakjait karikírozza ki többnyire maró gúnnyal. Karácsony Benő Dinnyebefőtt című írása a sznob, alulról felkapaszkodott polgárasszony karikatúrája. Tamási Áront, egy új stílus elindítóját a Rendes feltámadás képviseli a kötetben. (Az ízes népi nyelv és a székely humor.)

A kötetben Kacsó Sándor, Nagy István és Szilágyi András elbeszéléseiben jelenik meg még a székely ember talpraesettsége, csavaros, néha számító észjárása. A kötet második felének írásai elsősorban az ember elmagányosodását, elidegenedését, a halállal való szembenézését, a huszadik század második felének emberi problémáit feszegetik. Az elidegenedés a férfi és nő kapcsolatán keresztül jelenik meg. Kiss János, Huszár Sándor írásai az elmúlt kapcsolatokkal való szembesülés rajza. A huszadik század automatizált, elgépiesedett világa elevenedik meg Tar Károly, Székely János, Kozma Mária novelláiban.
A kötet a romániai magyar irodalmat legteljesebben összefoglaló gyűjtemény.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez