SZOMBATHY Viktor

MEGSZÓLAL A TÖRÖKSÍP

A fiataloknak szóló könyv a regény és az útleírás sajátos ötvözete; cselekménye ugyanis egy hosszú és a korban - a 16-17. század fordulóján - viszontagságos utazás története. Két rimaszombati polgár rőzsegyűjtés közben sebesült török bégre bukkan, s a korabeli törvények értelmében kötelesek őt otthonába hazavezetni. Miután Murza bég fölépül, hárman indulnak útnak - egyenesen Konstantinápolyba. Az útikalandok jellegű cselekménysor elmondása közben Szombathy Viktor az útleírás műfajára emlékeztető ábrázolásmóddal érzékletes képet rajzol a felvidéki kisváros nehéz hétköznapjairól, a törökök megszállta Buda életéről, a kecskeméti vásárról, Bosznia zord hegyeiről és különös lakóiról, a bogumilokról, a skodrai tó börtönszigetéről, az Égei-tenger kalózháborúiról, valamint az isztambuli porta és bazár egyaránt vásárias forgatagáról. A kalandok regényessége és a látnivalók - a kor atmoszféráját megérzékítő - leírásai szövődnek tehát izgalmas, érdekes és kivált tanulságos történetté. De hogy együtt legyen az ifjúsági regények valamennyi szükséges kelléke, korán csatlakozik a vándorokhoz Szente Bence, az árván maradt furfangos kunsági fiú, hogy mindenkor segítsen ott, ahol a felnőttek tudománya véget ér. S itt érhető tetten a regény nyilvánvaló pedagógiai célzata: a minden nehézségen felülkerekedő ifjúság erejébe vetett bizalom, hűség a társakhoz, a hithez, az anyanyelvhez.

A regény helyenként idillibe játszó képet fest a török hódoltság koráról. A szórakoztató, kalandos és művelődéstörténeti ismeretekben bővelkedő olvasmány a legszebb közösségi erényeket - közöttük rangos helyen a hazaszeretetet és a nyelvhűséget - állítja mondandója eszmei középpontjába - okulásul valamennyi fiatal olvasójának.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez