
Lev TOLSZTOJ
IVAN ILJICS HALÁLA - BÁL UTÁN - HÁROM HALÁL
Az
Ivan Iljics halála
Tolsztojnak talán a legtökéletesebb kisepikai
műve. A címadó hős negyvenöt éves törvényszéki bíró, aki látszólag
harmóniában él környezetével és önmagával mindaddig, míg kiderül, hogy
rákos beteg. Rádöbben, hogy minden, amit eddig értéknek hitt, talmi és
üres, egész élete feltartóztathatatlan sodródás volt a tisztátlanság
és hazugság mocsara felé. A halállal szembenéző ember eljut a tragikus
felismerésig, hogy "nem úgy élt, ahogyan kellett volna". A magány
keserűsége, az őt körülvevő rokonok és barátok közömbössége rávezeti
Ivan Iljicset a lelki megvilágosodás, a megváltás szükségszerűségére.
Ez a mű az 1884-86 közötti években született, megírására Tolsztojt egy
megtörtént eset ihlette.
A
Bál után
című novella a képmutatásnak, hatalom torzító,
elembertelenítő hatásának kegyetlenül kritikus rajza.
A
Három halál
című novella Tolsztoj panteisztikus lépfilozófiáját
fejti ki egy egyszerű történet keretében. Az úrnő, a kocsis és a fa
halála a különböző létformák hierarchiájából, a halál jelentőségéről
és szerepéről vall a klasszikus realizmus nyelvén.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|