TÖRÖK Tamás
ERDÉLYI MEFISZTÓ
János Zsigmond uralkodása idején Erdélyt hitviták dúlják, a szászok
kitartanak Luther tanai mellett, a polgárság jó része Kálvin követője,
ám a radikális gondolkodók újítása forradalmi rengést idéz elő, mely
Karácsony György és Békés Gáspár vezette fölkelések révén még
fegyveres harc alakját is ölti. Török Tamás esszéisztikus történelmi
tényregényében - az unitárius vallás elterjedését az első lépcsőfoknak
tekinti abban a világléptékű folyamatban, melyben az ember kezdi
kiharcolni magának a földi paradicsomhoz való jogát. S aki ezt a
hitvallást Erdélyben elterjeszti, Blandrata György, akinek eszménye a
fauszti mindent megismerni és megélni vágyás. Az ő alakját rajzolja
körül a "kétfelvonásos" regény, melynek első részében (Az öröklét
kádenciái) monológok, vallomások, levelek, epikus narráció
segítségével megszólal a híres író-nyomdász, Heltai Gáspár; a
szerencselovag Gromo; a katolikus főpap és történetíró Forgách Ferenc;
az olasz reformátor "Mefisztó-tanítványa" Dávid Ferenc. A megszólalók
megannyi sajátos látószögből világítják meg az eszményeket, az eltérő
optika a megszólalás műfajában - monológ, levél, napló - adekvátan
tükröződik.
A regény második szerkezeti egysége (A lét kádenciái) Báthori István
országlását követő időszakban mutatja föl a teret nyert, ám
mártíromságot követelő unitárius vallás fönnmaradásának történetét,
szintén tényműfaji elemek montázsával. Csakhogy itt a lélektani
motívumok válnak vezető szólammá, a Mefisztójától cserbenhagyott Dávid
sorsa beteljesedésének és Blandrata önmarcangolásának drámája adja meg
e rész epikai karakterét.
A kívánatos ismeretek föltételezése nem teszik könnyű olvasmánnyá a
regényt, ám a magyar históriában jártas olvasóknak nem mindennapi
szellemi izgalmat kínál.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|