John UPDIKE

GALAMBTOLLAK

A kötet John Updlke 1959 és 1962 közt írtnovelláit tartalmazza, a fiatal, de már érett, a regényben is saját hangját megtalált írót mutatja. Az elbeszélések - többségükben ugyan közvetetten, de jól felismerhetően - önéletrajzi jellegűek: arról szólnak, hogy egy-egy vidéki "srác" miként szakad ki környezetéből, miként érzi meg, hogy másra hivatott, mint amit a szülők életformája kínálni tud, miként támad fel benne a vágyakozás a nagyváros, a külföld, az ezer vonzású "másság" iránt. Természetesen e vágy, elhivatottság és nosztalgia ellenpontjaként, indokaként is, megértetőjeként is igen alaposan és minuciózus realizmussal ábrázolja az író a kisvárosok, a falvak, a farmok az Isten háta mögött lévő Amerika világát. Méghozzá kettős sugártörésben: az elvágyódó, az azzal elégedetlen vagy épp az ellen lázadó szemszögéből is az elvágyódók illúzióin át - és túllátó szempontjából is (A lankadatlan vágy; Biztonságérzet; Kedves Alexandrosz; Otthon; A csillagász; A standőr; Varjú az erdőben; A bostoni jámbor, nagyanyám gyűszűje és a Fanning-sziget stb.).
A novellák egy jó részében az Updike-regények nem egy motivumát, sőt szereplőjét is felfedezheti az olvasó, de maguk a novellák, azok sorozata is szinte regényként olvasható. A harmincas-negyvenes évek Amerikájának képe bontakozik ki a kötetből, sajátos embergalériájával mindennapjainak pontos ábrázolásával.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez