VÁMOS Miklós

ÖT KIS REGÉNY

Vámos Miklós öt, korábban már megjelent regényét tartalmazza a kötet. A szerzői utószó szerint némi átdolgozás után kerültek most ismét az olvasók elé az írások, amelyek megírásuk és első megjelenésük időrendjét követve sorakoznak a kötetben.
A Borgisz (1973-1974) főhőse, Najn Iván tizennyolc esztendős fiatalember, aki a sikertelen egyetemi felvételi vizsga után nyomdásztanulónak megy. A védett családi környezetben, jólétben élő fiatalember 'fejlődésregénye' a mű, amely bemutatja, hogy a szókimondó és lázadó fiú hogyan tudja megőrizni egyéniségét olyan hatalmaskodó kispolgárokkal szemben, mint például Steyer művezető. A regény cselekménye arányos a társadalomkritikai mondandóval, szórakoztatóan és az erkölcsi tanulságok 'számbavételével' mindvégig érdekesen pereg a történet. Az Én és én (1977-1978) főhősnője, Richter Margit, azaz Nyika életének történetét magnókazettára mondja. Az olvasót azonban nemcsak Nyika informálja a jelenről, hanem a tárgyilagos-ironikus narrátor is, aki részben a hősnő fiatalságának éveit vázolja föl, részben pedig a történet első felét, Nyika házassága előtti életét meséli el. Múlt és jelen lassan összeér a regényben, amely Richter Margit kisiklott életének krónikája. A férfiakkal való szerencsétlen kapcsolatai, majd házassága az üzletszerű kéjelgés felé lökik, és bár a nagy szerelem is megjelenik az életében, Nyika bukása mégis visszavonhatatlan. Az Emily néni szakálla (1980) groteszk-ironikus hangvételű kisregény, főhősét, Telcs Eleket, az előnytelen külsejű kishivatalnokot felesége válási szándéka megfosztja élete addigi kereteitől. Hogy legyen hol laknia, egy bentlakásos angol nyelvtanfolyamon vesz részt, ahol az új módszer szerint tanulva - egy hónapra Arthur Parker nevű bankszakemberré válik. Olyan komolyan veszi a játékot, hogy később sem hajlandó visszabújni saját bőrébe, megtartja az angol férfi nagyvilági stílusát, szenvedélyeit, majd egy repülőgép elrablásával végképp kilép előző életének világából. A Hanyatt-homlok (1981) az előzőhöz hasonlóan, különös hangulatú és szerkesztésű kisregény, amelyben a szerző következetesen vállalja a szürrealista írásmodort: az álom logikája szerint építi föl, keveri össze, majd rakja új rendbe az 1950-től 1980-ig terjedő időszak történéseit, hangulatait. Éppen ezért tényleges eseménysort hiába keres az olvasó, a szereplők életük időhatárait átlépve jelennek meg a rapszodikusan fölbukkanó, sokszor teljességgel irreális szituációkban. A kötet záró darabja, a Jaj, amelynek fantasztikumba emelt alaphelyzetét az adja, hogy a harmincas éveiben járó Olt Pálhoz és családjához váratlanul vendégek érkeznek: először csak Lina néni, aki Auschwitzban, a koncentrációs táborban pusztult el, majd sorban jönnek egyre többen a zsidóság holokausztjának áldozataivá lett közeli és távoli rokonok. A háromtagú család kezdetben örömmel fogadja őket, ám lassanként kiszorulnak a saját lakásukból, egész életük rendje fölborul. A feltámadt rokonok pedig zajos elevenséggel léteznek, kiújulnak a múltbéli viszályok, és még jobban megnehezítik a házigazdák életét, akik a hirtelen rájuk zúduló múlttal nem tudnak mit kezdeni.
Az öt kisregény gondolatokkal gazdag szórakozást ígér.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez