ZÁVADA Pál
JADVIGA PÁRNÁJA
A mű a jelenkori magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. A könyv
naplóformában írt regény. A naplót Osztatní András írja, esküvője
napján kezdve a bejegyzéseket. Hangja nem épp felhőtlen; mert igaz,
hogy megnyerte feleségül a varázslatos Jadvigát, ám már a nászéjszakán
érik bizonyos, nehezen meghatározható, kellemetlen benyomások. A férj
gyanakodni kezd, lassan szinte rögeszméjévé válik, hogy valami "nincs
rendben". Közben persze múlnak nemcsak a napok, az évek is.
A napló -
sajátos szemszögből és egy sajátos szenvedély tükrében - szinte a
századfordulótól beszámol a kisebbségi kisváros mindennapjairól,
történelem alatti történelméről. A hősnek gyermeke is születik, Miso,
akinek cseperedése szintén érdekes fejezetekkel gyarapítja a naplót.
Osztatní András és Jadviga viszonya azonban nem hogy tisztulni
látszana, egyre homályosabb és rejtélyesebb lesz. Olyannyira, hogy az
olvasó szinte egy házasságtörési és "vérfertőzési" történetként kezdi
olvasni, kivált akkortól, amikor a napló Jadviga kezébe kerül, aki
nemcsak végigolvassa férje titkos irományait, benne a róla szóló
különböző passzusokkal, de társszerzővé válik: beleír a naplóba,
kiigazít bizonyos dolgokat, új információkkal szolgál. Még később, az
immár felcseperedett kisebbik fiú, Miso is kezébe kaparintja szüleinek
közös feljegyzésgyűjteményét, és ő sem állhatja meg kommentárok,
bejegyzések nélkül. Az olvasónak ekkor már hármas nézőpontból előadott
történetet kell rekonstruálnia, felderítenie, azt, milyen viszonyban
állt Jadviga a nevelőapjával (aki férjének igazi apja), mi köti őt egy
bizonyos ügyvédbojtárhoz, akinek gyermeke végül is Miso.
A könyvnek majdnem minden mondata egyszerre és pontosan illeszkedik
a regény többfelé mutató, egymást kiegészítő jelentés-szféráiba.
Ezenkívül alapos történelmi regény, pontos szociográfia. A regény
alakjai bennünk fogalmazódnak élőkké, tehát összetett, komplex
jellemekké, akik csak önmagukból érthetők és magyarázhatók. Miután
pazar, nemegyszer színesen lobogó erotika is áthatja a napló egyes
részeit, az olvasó azt is élvezheti a regényben, hogyan kell nemesen,
igényesen Érosz tartományairól írni, hogy abban pornográfiának nyoma
sincs. A többszörösen összetett, nyelvileg-stilárisan is remekül
megformált regény, minden olvasó érdeklődésére számíthat. Az utóbbi
évek kortárs magyar irodalmának igazi remeke, jelentős epikai
teljesítménye.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|