
Salman RUSHDIE
A MÓR UTOLSÓ SÓHAJA
Egy minden szempontból rendbontó, különleges család
mitológiáját alkotja meg és adja föl leckéül olvasóinak Salman
Rushdie ebben a regényében. Aki a történetet elbeszéli, a Mór,
igazi nevén Moraes Zogoiby ennek a családnak legfiatalabb
tagja, és az egyetlen kedvezményezettje is. Igaz, festőművész,
és művészhez méltóan bohém; zseniális, de bolond anyja éppúgy
nem törődik vele, mint titokzatos üzleti ügyeit, a maffiával
való bonyolult kapcsolatait intéző apja, ám három nővérének ő a
dédelgetett kedvence. Legkisebbként átlát a családi
manipulációk szövevényén, remek elméje, sokoldalú tudása révén
pedig behatol a család életének a középkorig visszanyúló
történetébe is. A Zogoibyk - anyai ágon - Vasco de Gamáig, a
nagy portugál felfedezőig vihetik vissza családfájukat, apai
oldalról Spanyolországból kiűzött zsidók sorsa kísérti őket, az
indiai Kocsin városa pedig - ott él a család, legalábbis az
számít "főhadiszállásnak" - a földrajzi kilátást nyitja meg. A
regény a bonyodalmak zűrzavarának látszik első ismerkedésre:
spanyol zsidók és portugál hajósok, hindi nők és mohamedán
férfiak, ibériai és ausztráliai kapcsolatok, bűnözés és magas
művészet, kicsinyes szatócskodás és világrészeket összekapcsoló
üzleti hálózatok, családi perpatvarok és legendába illő
szerelmek, a szexualitás sötét bugyrai és magas filozófia
keverednek, vegyülnek és hatják át egymást a regényben.
Minderről a Mór számol be szeszélyes "arabeszkekben", gyermeki
naivitással és öreges bölcsességgel, beleveszve a részletekbe
és világnyi perspektívát nyitva, tudatosan mitizálva és
fikciókat alkotva, de egyúttal aprólékos verizmussal és
hatalmas történelmi ismeretanyaggal. Kitűnő, némileg García
Márquez
Száz év magányára emlékeztető regény.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|