Jules VERNE

DÉL CSILLAGA

Dél-Afrikában, a nagy gyémántbányák, gyémántlelőhelyek színhelyén játszódik Verne regénye. Főhőse, egy fiatal francia mérnök, Cyprien Méré aki tudományos kutatásokat végez ezen a területen, és halálosan beleszeret házigazdájának, a gazdag gyémántbánya-tulajdonosnak, Watkinsnak szép, művelt és emberséges lelkű leányába. Megkéri a kezét, ám az apa mereven visszautasítja, leányának legnagyobb bánatára. Időközben azonban Cyprien egyik kísérlete, hogy mesterséges gyémántot állítson elő, óriási sikerrel jár: a világrekord gyémánt, a Dél Csillaga egyszerre kívánatos vővé teszi a leendő após szemében. Csakhogy a frissen elkészített gyémántnak hamarosan nyoma vész: tolvajra gyanakodnak és Watkins annak ígéri a leányát, aki megszerzi, visszaszerzi a hatalmas kincset. A feltételezett tolvajok utáni kutatás - keresztül-kasul Dél-Afrika őserdein - adja a regény terjedelmesebbik részét, sok kalanddal, izgalommal, tipikus vernei megoldásokkal. A kalandozások eredményeképpen sem találtatik meg azonban a gyémánt, viszont kiderül - egy földrajzi felfedezés kapcsán -, hogy annak az emberséges öreg búrnak van igaza, akit Watkins kiforgatott földjeiből: a térképészek tévedtek, a föld és rajta a bánya Vandergaart úré. Watkinst csak egy dolog vigasztalja: a játékos háziállat, leánya kedvenc strucca gyomrából előkerül a Dél Csillaga. De amikor kiderül, hogy a csodagyémánt nem Cyprien zseniális technikai tudásának köszönheti létét (az egyik hű néger szolga csempészte a páratlan ásványt a laboratóriumi üvegek közé), hanem természetes, saját bányájából, vagyis immár Vandergaart bányájából előkerült kincs, akkor a lelki felindulás végez a kapzsi, önző Watkinsszel. A fiatalok így egymáséi lesznek, Vandergaart pedig önzetlenül még a gyémántot is nekik ajándékozná, de az időközben ismét eltűnik: felrobban. A boldogságnak ez azonban már nem akadálya. - A Verne kevésbé ismert művei közé tartozó regény minden tíz-tizenkét éves gyereknek ajánlható.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez