
ARANY János
ARANY JÁNOS BALLADÁI
Babonás néphiedelmek, történelmi mondák és hiteles történetek,
tébolyodottak víziói és lelkiismereti drámák: az Arany-balladák
tematikus színképe igen széles. E kisepika nemcsak komoly
tónusokból áll össze - a költő játékos, humoros kedvvel szép számmal
alkotott komikus románcokat is. A gyűjtemény időrendben közli az
életmű valamennyi, a műfajba vágó alkotását - kiegészítve a példákra,
mintákra (Goethe, Burns) is rávilágító műfordításokkal. Az
életművön belül a balladák útja kivételesen példázatos: a naivitástól,
az egyre nagyobb bonyolultság, a végzetszerűség felé tart, és benne
a kifejtés, a színes életképszerűség helyét az áttételesség, a villódzó
jelzésvilág veszi át. Az első 1847-es kísérletek (Szőke Panni; A varró
lányok) után az 1850-es években bontakozik ki az első jelentős
Arany-ballada korszak. Témáit ekkor a magyar történelemből
meríti, s a - füzérszerűen összeálló - 15-16. századi magyar
történelmet idéző elbeszélő költemények politikus, korának szóló
mondanivalója is világos (V. László; Szondi két apródja). A romantikus
homály helyett ekkor a tudatos, montázsszerű, párhuzamos
szerkesztés mesteri formáit alkalmazza. A műfaj európai történetében
is kivételes szintézis az utolsó korszak néhány remeklése. A Vörös
Rébékben és a Tengeri-hántásban a modern látásmód és a népiesség
tökéletes egységbe olvad.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|