
NÁDAS Péter
JÁTÉKTÉR
A gyűjtemény hét írást tartalmaz, többségükben feszes szerkezetű,
tömör gondolatokat közvetítő "írói jegyzetlapok"-at, melyeknek tárgya
nem az irodalom, hanem a kultúra nagy alapkérdései: mi az isteni és
emberi? ; mi a mítosz, a képzelet és a tudás viszonya? Nádas Péter
személyesen, önelemzően fogalmaz, de túl kíván lendülni a
kérdésfelvetésen, a kételyeken, s így - mintegy az emóciókkal átitatott
gondolkodási folyamatok eredményeként - igen pregnáns, figyelemre méltó
megállapításokra jut. Sajátosan negatív, hiányként megélt
Isten-élményéről szóló vallomással nyit (Burok), de erre reflektál más
vonatkozások mentén is, amikor a "kimondhatóság" problémáját feszegeti
(Földből csinálj nékem oltárt), avagy a modern, értékeiben elbizonytalanodott
kultúrában a fő életelveket és ezek összefüggéseit tárgyalja (Az
öröm és boldogság között). Ezek a rövid esszék a Hazatérés c. szellemi
és alkotói önéletrajzot veszik körül, melyben a hiteles nyelv, az autentikus
írói megszólalás érdekében folytatott küzdelmeinek történetét dolgozza fel,
az érdeklődő olvasónak figyelemre méltó szempontokkal
szolgálva az Emlékiratok könyve megértéséhez.
A vékony kötet közel fele terjedelmét a Mélabú c. esszé foglalja el,
amelyben Caspar Dávid Friedrich festészetének elemzéséből bontja ki
érzés és gondolkodás újkori kapcsolatának dilemmáit, s minthogy ezek
végkövetkeztetései túlmutatnak az egyénen, a kötet utolsó írásai a
személyiség és társadalom, etika és politika viszonyát vetik fel. A Mese
a tűzről és a tudásról: swifti iróniával és szarkazmussal írja le az elhallgatások,
a hamis kommunikációk jelenkori mechanizmusait, az Isteni
rész, emberi egész pedig az egyéni alkat és a társadalmi közeg szükséges
polémiáját, drámai vitáját követeli. Nádas első tanulmánykötete (Nézőtér, 1984)
színházi írásokat tartalmazott; ez az újabb (1988) gyűjtemény általánosabb
témákat tárgyal, elmélyült meditációra ösztönözheti olvasóit.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|