NÁDAS Péter

JÁTÉKTÉR

A gyűjtemény hét írást tartalmaz, többségükben feszes szerkezetű, tömör gondolatokat közvetítő "írói jegyzetlapok"-at, melyeknek tárgya nem az irodalom, hanem a kultúra nagy alapkérdései: mi az isteni és emberi? ; mi a mítosz, a képzelet és a tudás viszonya? Nádas Péter személyesen, önelemzően fogalmaz, de túl kíván lendülni a kérdésfelvetésen, a kételyeken, s így - mintegy az emóciókkal átitatott gondolkodási folyamatok eredményeként - igen pregnáns, figyelemre méltó megállapításokra jut. Sajátosan negatív, hiányként megélt Isten-élményéről szóló vallomással nyit (Burok), de erre reflektál más vonatkozások mentén is, amikor a "kimondhatóság" problémáját feszegeti (Földből csinálj nékem oltárt), avagy a modern, értékeiben elbizonytalanodott kultúrában a fő életelveket és ezek összefüggéseit tárgyalja (Az öröm és boldogság között). Ezek a rövid esszék a Hazatérés c. szellemi és alkotói önéletrajzot veszik körül, melyben a hiteles nyelv, az autentikus írói megszólalás érdekében folytatott küzdelmeinek történetét dolgozza fel, az érdeklődő olvasónak figyelemre méltó szempontokkal szolgálva az Emlékiratok könyve megértéséhez.
A vékony kötet közel fele terjedelmét a Mélabú c. esszé foglalja el, amelyben Caspar Dávid Friedrich festészetének elemzéséből bontja ki érzés és gondolkodás újkori kapcsolatának dilemmáit, s minthogy ezek végkövetkeztetései túlmutatnak az egyénen, a kötet utolsó írásai a személyiség és társadalom, etika és politika viszonyát vetik fel. A Mese a tűzről és a tudásról: swifti iróniával és szarkazmussal írja le az elhallgatások, a hamis kommunikációk jelenkori mechanizmusait, az Isteni rész, emberi egész pedig az egyéni alkat és a társadalmi közeg szükséges polémiáját, drámai vitáját követeli. Nádas első tanulmánykötete (Nézőtér, 1984) színházi írásokat tartalmazott; ez az újabb (1988) gyűjtemény általánosabb témákat tárgyal, elmélyült meditációra ösztönözheti olvasóit.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez