Mario VARGAS LLOSA

JULIA NÉNI ÉS A TOLLNOK

Az ötvenes évek Limájában játszódik Vargas Llosa eredetileg 1977-ben megjelent kitűnő regénye. A mű nemcsak a huszadik század végi latin-amerikai regényirodalom egyik legnagyobbjának, kezdeményező figurájának érdekes, összefoglaló "nagyregénye", de egyúttal szintézise a latin-amerikai regénynek is. Látszólag ugyan egyszerű történet: egy írónak készülő, jogászhallgató ifjú (a tollnok) és nénje, Júlia néni (aki egyébként vérbő, nagyon is nőies harminckét éves asszony) szerelméről, különösen induló, végül is nagy szenvedéllyé érő kapcsolatáról szól, ám az író - valódi virtuozitással - belefoglalja, "beletitkolja" az egész földrész problémáit, Latin-Amerika lét- és sorskérdéseit is, mégpedig oly módon, hogy egyúttal - zseniális stílusparafrázisokkal, karakterisztikus, de sokszor nagyon is komoly "utánzásokkal", rájátszásokkal - az erről a problematikáról szóló szépirodalom világát is megidézi. A regényt "átlengi" részint a játék, a stílus- és motívumparódia légköre, részint az író fergetegesen kacagtató humora, kedvesen humanista iróniája, alapjában - bár nem küzdelmek nélkül megvalósított - optimista világképe. A mű az olvasók minden rétegében sikerre számíthat (része lesz ebben - a humoron kívül - a nem kevés számú vérbő, erotikus részletnek is), ám igazán ajánlani azoknak érdemes, akik már megismerkedtek a dél-amerikai regényírás nagyjaival, akik tehát a mű összefoglaló jellegét is érzékelni tudják.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez