William BLATTY
AZ ÖRDÖGŰZŐ
A szerző profi módjára keverte ki művének elemeit, minden
szempontból hatásosságra tört. A főszereplő egy tündéri, ártatlan
kislány, akit rajongva szeret anyukája, a híres színésznő. Idilli
viszonyukat még az sem árnyékolja be, hogy az anya elvált. A regény
elején felrajzolt szentimentálisan édeskés alaphelyzetből jut el
azután az író, először kis léptekkel , majd egyre gyorsított ütemben a
borzalmakhoz. A leányka, a kis Regan, először csak figyelmetlen,
szétszórt, szemtelen lesz, majd különös események is történnek vele:
tárgyai, bútorai el-eltünedeznek, majd meg váratlanul előkerülnek,
később a kislány trágár szavakat harsog, arca eltorzul, félelmetes
szörnnyé változik, bűzt, jeges hideget áraszt, feszülettel felszakítja
szűzhártyáját, gyakorta maszturbál, ocsmánynál ocsmányabb dolgokat
mond és cselekszik. Az anya először pszichiáterekhez fordul, azok
azonban tehetetlenek. Kiderül, a Sátán szállta meg a kislányt, tehát
ördögűzőhöz kell folyamodni. Szerencsére épp a szomszédban található
egy jezsuita kollégium, ennek kiváló szakértője, Karras atya vállalja
a műveletet. A démon azonban fölötte makacsnak bizonyul, a kislány
testébe bújva még gyilkosságot is elkövet. Végül az atya tragikus
önfeláldozása menti meg a helyzetet...
A műnek minden szakemberi ügyesség ellenére nagy hátránya, hogy
igazán megborzongtatni csak az elején képes az olvasót, mihelyt
kiderül, hogy miről van szó, a dolog elveszíti érdekességét, a
borzalom és ocsmányság fokozhatatlanná válik. Az igényesebb olvasót
(aki nem kell, hogy a horror-műfaj elemzője legyen) az is zavarja,
hogy mind pszichológiailag, mind teológiailag fölötte szakszerűtlen a
mű, sok-sok baki tarkítja. Gyermekektől feltétlenül távol kell
tartani.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|