BEKE Kata
JELENTÉS A KONTRASZELEKCIÓRÓL
A könyv valóban a kontraszelekciót elősegítő, sőt támogató magyar
oktatási rendszerről ad jelentést. Nem más, mint segélykiáltás, hisz
egy túlbonyolított és elvadult rendszerről van szó, amelyet a
"Hivatal" irányít. A Hivatalnak alávetett iskola struktúrája rég
meghaladott történelmi állapotot konzervál, s nemhogy támogatja, de
akadályozza az iskolát sajátos feladatának teljesítésében. Számára az
iskola üzemegység egy oktatási nagyüzemben, utasítja és ellenőrzi az
iskolát, egyre több papír termelésére kényszeríti. A kontraszelekció
már az általános iskolában elkezdődik, hisz a bukásmentes iskola az
ideál. A középiskolákban, kiváltképp a gimnáziumokban felelőtlenül
felduzzasztották az anyagot. A tanárt ellenőrzik, ezért "letanítja",
nem pedig megtanítja az anyagot. Az íróasztalok egymásnak adnak
munkát, de egy íróasztal mégis hiányzik. Az, amelyik korrigálná az
egymással össze nem hangolt gimnáziumi tanterveket. Példának okáért a
magyar történelem, a világtörténelem és az irodalom korszakonként nem
párhuzamosan halad, s szintézisre pedig a negyedik osztályban sem
kerül sor. A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéskor az elért
pontszámok dominálnak. Ez ugyancsak lefelé nivellálja a gimnáziumot,
hisz a tanár segíteni akar diákjain, ezzel pedig kontraszelektálja az
osztályzatok valódi értékét. A felvételi pontrendszere csak azt
hivatott felmérni, hogy a jelölt hogyan tudja középfokon azt, amit
majd meg kell tanulnia felsőfokon. Rátermettségi vizsgáról szó sincs.
A pedagógusok erkölcsi, de méginkább anyagi helyzete pedig már-már
elviselhetetlen, a megbecsülés hiánya visszahúzó erőket működtet.
A könyv bátran, magával ragadó stílusban megírt helyzetjelentés.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|