BEKE Kata

JELENTÉS A KONTRASZELEKCIÓRÓL

A könyv valóban a kontraszelekciót elősegítő, sőt támogató magyar oktatási rendszerről ad jelentést. Nem más, mint segélykiáltás, hisz egy túlbonyolított és elvadult rendszerről van szó, amelyet a "Hivatal" irányít. A Hivatalnak alávetett iskola struktúrája rég meghaladott történelmi állapotot konzervál, s nemhogy támogatja, de akadályozza az iskolát sajátos feladatának teljesítésében. Számára az iskola üzemegység egy oktatási nagyüzemben, utasítja és ellenőrzi az iskolát, egyre több papír termelésére kényszeríti. A kontraszelekció már az általános iskolában elkezdődik, hisz a bukásmentes iskola az ideál. A középiskolákban, kiváltképp a gimnáziumokban felelőtlenül felduzzasztották az anyagot. A tanárt ellenőrzik, ezért "letanítja", nem pedig megtanítja az anyagot. Az íróasztalok egymásnak adnak munkát, de egy íróasztal mégis hiányzik. Az, amelyik korrigálná az egymással össze nem hangolt gimnáziumi tanterveket. Példának okáért a magyar történelem, a világtörténelem és az irodalom korszakonként nem párhuzamosan halad, s szintézisre pedig a negyedik osztályban sem kerül sor. A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéskor az elért pontszámok dominálnak. Ez ugyancsak lefelé nivellálja a gimnáziumot, hisz a tanár segíteni akar diákjain, ezzel pedig kontraszelektálja az osztályzatok valódi értékét. A felvételi pontrendszere csak azt hivatott felmérni, hogy a jelölt hogyan tudja középfokon azt, amit majd meg kell tanulnia felsőfokon. Rátermettségi vizsgáról szó sincs. A pedagógusok erkölcsi, de méginkább anyagi helyzete pedig már-már elviselhetetlen, a megbecsülés hiánya visszahúzó erőket működtet.
A könyv bátran, magával ragadó stílusban megírt helyzetjelentés.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez