ANDRASSEW Iván - PÁL János

PROLITOLÓGIA

Egy végtelenül szorgalmas és talpraesett, önmagát szakmunkásnak minősítő - valójában az értelmiségi átlag színvonalát is megütő - ember küzd a nyolcvanas években a tisztességes megélhetésért, kínlódik a Kádár-korszak kórhadó berendezkedésével. Pál János a lehetetlent is megkísérli, hogy kitörjön, de mindannyiszor elbukik, önhibáján kívül. Vagy az állam által állított korlátokba botlik, vagy azért kell mennie, mert nem hajlandó korrumpálódni. Egyes munkakörök bérét eleve úgy állapítják meg, hogy hozzágondolják az innen-onnan csurranó-cseppenő "mellékeseket". Több társával együtt elszegődik nyugat-Németországba húsipari vendégmunkásnak, hazai mércével mérve szépen keres, vágási üzemvezető létére azonban kevesebb a bére, mint egy német munkanélküli segélye. A sápot, - a jövedelem tekintélyes részét - az őket közvetítő téesz vágja zsebre. Hazaérve beáll vágólegénynek a budapesti Marhavágóhídra. A visszaélések miatt torkig lesz az állami húsiparral, felcsap kereskedőnek, bérbe vesz egy húsboltot. Forgalma egyre növekszik, egy ideig segédje is van: Andrassew Iván áll be hozzá. A virágzó üzletnek az akkortájt burjánzó maszekellenesség vet véget, a mérhetetlenül nagy adó, TB- hozzájárulás, közszolgáltatások büntető tarifája egy-kettőre csődbe vitték a vállalkozást. Beadta az ipart, egy időre beállt egy szakszövetkezethez üvegezőnek. Ekkor nyílt alkalma, hogy megismerkedjék a korrupció magasiskolájával: nemcsak a vállalkozók tartották a markukat, hanem a beruházást nyújtó szállodaigazgató is... A történet vége: Pál János egy szövetkezet húsüzemének a vezetőjeként végre jól érzi magát. A helyenként vaskos kiszólásokkal tarkított, igen tanulságos könyv pontos látlelet.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez