ANDRASSEW Iván - PÁL János
PROLITOLÓGIA
Egy végtelenül szorgalmas és talpraesett, önmagát szakmunkásnak
minősítő - valójában az értelmiségi átlag színvonalát is megütő -
ember küzd a nyolcvanas években a tisztességes megélhetésért, kínlódik
a Kádár-korszak kórhadó berendezkedésével. Pál János a lehetetlent is
megkísérli, hogy kitörjön, de mindannyiszor elbukik, önhibáján kívül.
Vagy az állam által állított korlátokba botlik, vagy azért kell
mennie, mert nem hajlandó korrumpálódni. Egyes munkakörök bérét eleve
úgy állapítják meg, hogy hozzágondolják az innen-onnan
csurranó-cseppenő "mellékeseket". Több társával együtt elszegődik
nyugat-Németországba húsipari vendégmunkásnak, hazai mércével mérve
szépen keres, vágási üzemvezető létére azonban kevesebb a bére, mint
egy német munkanélküli segélye. A sápot, - a jövedelem tekintélyes
részét - az őket közvetítő téesz vágja zsebre. Hazaérve beáll
vágólegénynek a budapesti Marhavágóhídra. A visszaélések miatt torkig
lesz az állami húsiparral, felcsap kereskedőnek, bérbe vesz egy
húsboltot. Forgalma egyre növekszik, egy ideig segédje is van:
Andrassew Iván áll be hozzá. A virágzó üzletnek az akkortájt burjánzó
maszekellenesség vet véget, a mérhetetlenül nagy adó, TB-
hozzájárulás, közszolgáltatások büntető tarifája egy-kettőre csődbe
vitték a vállalkozást. Beadta az ipart, egy időre beállt egy
szakszövetkezethez üvegezőnek. Ekkor nyílt alkalma, hogy
megismerkedjék a korrupció magasiskolájával: nemcsak a vállalkozók
tartották a markukat, hanem a beruházást nyújtó szállodaigazgató
is... A történet vége: Pál János egy szövetkezet húsüzemének a
vezetőjeként végre jól érzi magát. A helyenként vaskos kiszólásokkal
tarkított, igen tanulságos könyv pontos látlelet.
|