
ARISZTOTELÉSZ
POÉTIKA ÉS MÁS KÖLTÉSZETI ÍRÁSOK
A kötet a nagy görög bölcselő teljes életművének keresztmetszetét
kirajzolja. Az Életrajzi vázlatot követően a mű keletkezését
megvilágító, A Poétika előzményei című tanulmány nemcsak
elhelyezi az alkotót és alkotását a maga korában, de fölvázolja
szellemi kontextusukat, az ógörög bölcselet Kr.e. 4. századi
irányzatait, illetve az ezeket megelőző szellemi erővonalakat (a
Homérosz-magyarázók, a szofisták, a történetírók Platón
művészet- és költészetértelmezését). Két bevezető jellegű esszé
hangolja rá a kötet olvasóját a Poétika alapgondolataira és
gondolatmenetére, a fönnmaradt részek alapján rekonstruálható
egészére: a költészet, a tragédia és az eposz arisztotelészi
értelmezésének sajátosságaira. Ezután következik maga a nagy mű,
ezúttal Ritoók Zsigmond átültetésében, széljegyzetekkel kísérten.
Arisztotelész műfajelmélete a mai napig az irodalomesztétika és a
drámaelmélet egyik fő inspirálója. Műve fennmaradt részeiben a szerző
az antik poétikai reflexiók egyik központi kategóriájából, a
mimézisből indul ki. Míg Platón inkább filozófiai kategóriaként
használta, Arisztotelész már esztétikai terminusként alkalmazza minden
művészeti ág közös jegyét, az utánzást, a hasonlítást. Szerinte a
mimetikus tevékenység fő feladata a lelki történések felidézése.
Munkájában kivált a tragédia és az eposz kérdésköreivel (eredetével,
alkotóelemeivel, szerkezetével, tárgyával stb.) foglalkozik, bár
fontos irodalomelméleti evidenciák megalapozását is elvégzi, amikor a
nyelvi kifejezésmódról, a költői nyelvről fejti ki nézeteit.
Részletező magyarázatok, fogalom-kifejtések kísérik a szövegközlést,
majd utóéletének nyomon követése, illetve a szerző két másik munkája
(A költészetről; Homéroszi kérdések) fönnmaradt töredékeinek
szövegközlése, valamint a kiegészítő apparátus (fogalommutató, a görög
szakkifejezések glosszáriuma, bibliográfia) zárja a kitűnő kötetet -
amely alapvető forrása mindenfajta irodalomtudományi, esztétikai,
poétikai stúdiumnak.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|