BABITS Miháéy

HATHOLDAS RÓZSAKERT

A kötet Babits poétikus elbeszélései tartalmazza, melyeket sajátos humor, gazdag társadalom- és jellemrajt, mély filozófiai gondolat jellemez.
A kötet középpontjában a címadó nagynovella áll. Egy fiatalember története, akit kedve ellen jegyességbe ugratnak s aki meddő, szánalmas kísérletek után az utolsó pillanatban mégis csak kisiklik a házassági harapófogó közül. A Hatholdas rózsakert gazdag és magas mű, odaillik a Babits-novellák első vonalába. Ami itt, az első vonalban is külön megbecsülést biztosít neki, az a humora. Babitsnál a humor ritka ragyogás. A Halálfiai-ban megfénylik ugyan itt-ott, a Hatholdas rózsakert-nek azonban szinte uralkodó eleme. Nem afféle régimódi, széles mosolyú derű ez (bár abból is van benne valami), hanem egy ösztönös férfikajánság, amely a káröröm perceiben cinkos és meleg jóbarát is tud lenni. A tőrben vergődő Gruber Franci komikus figura, gyáva, suta félember, aki buta kis vidéki terrorok illembilincseit sem tudja összetörni és félszegségéért szinte az életével fizet. De testvérünk is, akinek, sorsa, akárhogy, férfisors, és a mulatságban, amelyet csetlő-botló baleksége szerez nekünk, van egy kis mélyítő, fűszerező borzongás: nagyon sok gesztusa végzetesen a mienk is. Itt a humor mindenütt a felszín alól dereng. Humorosak a figurák, , humorosak a helyzetek, de nem feszülnek, nem hegyeződnek túl a reális eshetőségek vonalain. Vannak hatásvadászó könyvek, ez a novella egyenesen hatáskerülő. Nemcsak a mese végső kifejlését tudatja az író mindjárt az első lapon (s ezzel egy hagyományos és természetes feszültséget kapcsol ki hatáslehetőségei közül), hanem mesefordulataiban - de még fogalmazásában, mondatfűzésében is - otthonos-bizalmas kényelemmel, titkok nélkül mozog. A tragikomikus törénet hőse, Franci, mellékes alakja volt a Halálfiai-nak. S ha a nagyregény emléke jótékonyan itatja át számunkra az új novella atmoszféráját, a novella sem marad sokkal adós. Erős, élő, kerek és gazdag.
A Hatholdas rózsakert körül kisebb darabok sorakoznak. A kötetnyitó Tó a hegyek közt egy szuggesztíven rosszhírű, furcsa tavon lejátszódó tragédia homályos és mégis áttetsző előzményeit szálazza szét kegyetlen s költői analízisben. A nagynovella derűjéből itt már semmit sem érez az ember.
A Káp isten üde, szatirikus tréfa, az ábrándos nyelvnyomozók ellen. De Babits kezében ez a kisebb tekintélyű írásnem is kap egy kis műfaji pluszt. Alcímet ad a kis írásnak: őNyelvtudományi humoreszkö. Egy fiatal költőről beszél (ráismerni, ki az), aki régi varázslók hevületével keres és talál titkos értelmeket és kapcsolatokat a magyar szavakban.
A következő Trucclyuk is játékos tanulmány, de él nélkül: nagy mű a sértett lélek magányáról, finom és tudós ötletek rövid futamában elvetélve, nyolc oldalon.
Az Egy biztos nyár (alcíme: Igaz történet) műfajilag a legszerényebb darabja a kötetnek, személyes riport, házi eset, amely szociális aktualitásával kívánkozik a nyilvánosság elé. De nagyon jól van megírva!
A Két fantázia régibb Babits-novellák merész, kalandos világából való. Itt a nyelv dúsabb, fűszeresebb, a mesék ötletmagja színesen, káprázó gyorsasággal bomlik ki a szemünk előtt.
A Házaspár Gádoroson (Pótlék a Halálfiaihoz) megint olyan kényszerekből született, mint a Rózsakert. Ez is gádorosi történet, de nem szakadt el oly önálló bolygóvá, mint a nagy novella.Az író csak utána néz eltűnő kedves figuráinak, s néhánz vonással teljesebbé festi öket....

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez