Francis BACON

NOVUM ORGANUM

Francis Bacon a 16-17. század fordulóján élt és alkotott. A Novum Organum és az Új Atlantisz negyven évvel ezelőtt (1954) látott magyarul napvilágot, azóta azonban elsősorban esszéivel van jelen a hazai köztudatban.
Francis Bacon az újkori filozófia történetében elsőként vetette fel a módszer kérdését: vizsgálódásait nem a spekuláció vezeti, hanem az empirikus elv. Tervezett főműve csak töredékesen maradt ránk, második része a kötetben szereplő Novum Organum. (A tervezett főmű részletes leírását az utószóban találja az olvasó.) Bacon a filozófiát természettudományos alapokra kívánja helyezni. "Két úton (és csak e két úton) kutatható és lelhető fel az igazság. Az egyik az érzékektől és az egyeditől a legáltalánosabb érvényű axiómákhoz rohan, és sziklaszilárd igazságnak tekintve ezeket az elveket, belőlük vezeti le és fedezi fel a középső axiómákat. Ez a jelenleg járt út. A másik az érzékek és az egyedi tények segítségével folyamatosan, lépésről lépésre szűri le az axiómákat, hogy a legvégén jusson el a legáltalánosabb elvekig. Ez az igazi út, csakhogy nem próbálja ki senki." Bacon útja tehát az indukció útja: a tényekből kiindulva kell eljutni az általános elvekhez. "Tanításunkban csupán egyetlen, igen egyszerű módhoz folyamodhatunk: visszavezetni a tényekhez, a tények sorozatához és rendjéhez az embereket, és rávenni őket, hogy szabaduljanak meg egy időre a fogalmaktól, és szokjanak lassan össze a valósággal." Mik azok a fogalmak, amiktől az embereknek meg kell szabadulniuk? Bacon kifejti, hogy a helyes megismerést akadályozzák az úgynevezett idolumok, vagyis ködképek. "Négyfajta ködkép tartja hatalmában az emberi elmét. Érthetőség kedvéért a következő nevekkel ruháztuk fel őket: először a törzs ködképei; másodszor a barlang ködképei; harmadszor a piac ködképei; végül negyedszer a színpad ködképei." A törzs ködképei az emberi nem ködképei: érzékcsalódások, az elvontságokhoz való vonzódás, az előítéletek. A barlang ködképei az egyes emberre jellemzők: a világnak szűkkörű, egyéni nézőpontból való szemlélése. A piac ködképei a tökéletlen nyelvhasználat által okozott tévedések: a szavak gyakran nem létező dolgokat jelölnek. Végül a színpad ködképei a tudomány hagyományos tanait jelentik, amelyekhez az ember makacsul ragaszkodik. Bacon szerint a természetkutatás eredménytelenségének fő okai ezekben a ködképekben lelhetők fel. Megbízható eredményekhez csak a tényekre támaszkodó természetmagyarázat, tehát az indukció vezethet. Ezt a módszert a legkönnyebben a természettudomány valósítja meg, s ezt a módszert kell követnie a bölcselet más ágainak is.

A kötetben szereplő másik Bacon-mű szintén befejezetlen. Az Új Atlantisz - utópia, amely mintha a Novum Organum folytatása lenne. Az elbeszélő társaival együtt egy ismeretlen szigeten köt ki, de a lakók nem engedik partra szállni őket. Végül engedély érkezik, s az idegenek megismerkedhetnek a különös sziget életével. E sziget lakói elzártan élnek a külvilágtól: nem engednek be senkit, ők viszont mindenről értesülnek, ami a világban körülöttük történik. A sziget egykori királya hozta létre a Salamon Háza nevű intézményt. Salamon Háza a tudomány apolásának, a megismerésnek a fóruma: embereik bejárják a környező világot, s minden technikai újdonságról értesülnek. A sziget lakói életüket a természet megismerésének szentelik, s erkölcseik is felette állnak a környező világénak. A sziget elzártságával Bacon mintegy a ködképektől való mentességet illusztrálta, másrészt azt szerette volna igazolni, hogy a természet megismerése az ember - szellemi és erkölcsi - tökéletesedéséhez is elvezet.
Bacon két művét jegyzetapparátus és utószó egészíti ki. - Minden, a filozófiával behatóan foglalkozó szakember és egyetemista fontos műve.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez