|
BALASSI Bálint
A magyar líra első klasszikusa a világirodalom nagyjai közé tartozik.
Nem a fordítások, a hírnév és a befogadás révén, hanem rangja szerint.
Úgy is, mint a reneszánsz költészet hazai képviselője, aki a
hagyományt vérbő eredetiséggel, sok-sok leleménnyel formálja a saját
képmására. A korai versek sablonjait hamar felváltják az invenciózus
képek, eredeti meglátások, fordulatok. A széptevő, verselgető fiatal
főúrból - részben a személyes sors, a veszélyes kalandok és az egyre
mélyebbre buktató kudarcok hatására - nagy tudású és erejű énekköltő
válik. Példa rá az életmű középpontjában álló Júlia-ciklus: a szép és
gazdag Losonczy Annát ostromló alkalmi versek kiteljesedése. Balassi
lírájának három rétege - szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes
énekek - közül az első a leggazdagabb, de a tematikus felosztásnál
sokkalta lényegesebb az együvé tartozás. A korabeli magyar valóságra,
a végvári vitézek életére utaló hasonlatok és metaforák is jól
érzékeltetik, mennyire egy tőről fakadnak a különféle énekek. A
kiadvány hagyományos szerkezeti bontásban érintetlenül hagyja Balassi
hatvanhat énekből álló nagyciklusát; istenes énekeit, - a törökből
fordított verseket, a tizenhárom Cella-verset, s a hét versből álló
kiscikluson kívül a töredékeket, változatokat.
|
