BÁLINT Tibor

BÁBEL TORONYHÁZA

Bálint Tibor új regénye a romániai magyarság háború utáni életéről számol be. A dokumentum-hitelességű, hosszabb elbeszélésekből összefonódó regény két síkon ábrázolja a romániai magyarok életét és a közelmúlt politikai történéseit. A főszereplők "Szamosvár" (Kolozsvár) lakói, illetve Hamudius államfő, akiben nem nehéz ráismerni Románia legkegyetlenebb Diktátorára. Az események képszerű leírásai pontosan követik a valós történések "újsághíreit". Filiusz József tanár és Malaci állatorvos "esetei", Tóthpál Gyula hentes, Lukács Misák anabaptista hittérítő, Sanyika a vándorborbély vagy Sánta Mária, a cselédlányból örömlánnyá "avanzsált" szent megszállott töltik ki a panelház Bábel tornyához hasonlatos zavaros és együgyű, hallgatag életét, és sorsukkal a Biblia történeteit példázzák. A hírekből ismert események új, megrázó értelmet kapnak, hiszen szinte a szemünk előtt élik meg "magyarjaink" a Konduktor eszelős előírásai nyomán fellépő éhínséget, az árvizek és a földrengés borzalmait. Rózsa Kázmér - az Öregek Padján megnyugvást találó - tanár kiszolgáltatottságán keresztül megismerhetjük a szekuritáte természetrajzát, amely a fejekbe "bekukucskálva" a legrejtettebb gondolatokat is feltárja és megtorolja, kihasználva az emberek teljes jogfosztottságát.
A hétköznapok balladaszerű, tömör leírásai egy fejlődési folyamatot is érzékeltetnek: hogyan lép túl a mindennapok embere a borzalmakat elfogadó közöny mezsgyéjén, és hogyan támad fel ellenállása - a kollektív együttérzés, az összetartozás talaján.
Az író egy korszakot mutat be - jellemző fordulataival és meghatározó politikai alakjaival: az állam elnökét, a KB főtitkárát, a fegyveres erők parancsnokát családja körében, az agrárforradalom hősét, aki engedelmesen behódol vérszívó asszonyának; a román lakosságot, amely látszólagos szabadságában éppúgy kiszolgáltatott, mint a nemzeti kisebbségek, és a jogfosztott magyarokat, akiknek hallgatag "tűrése" ugyanúgy a játékszabályokhoz tartozott, mint az ellenük hozott intézkedések.
A balladai hangvételű regény "lezárása" is balladai: Bábel toronyházának lakói a "forradalmi változások" után is régi önmagukat keresik; azt a világot, amely minden szörnyűségével együtt az összetartozást jelentette.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez