|
BÁNOS Tibor
ÚJABB REGÉNY A PESTI SZÍNHÁZAKRÓL
Ez a kötet - hasonló alapozással és stílussal - 1944-től a fordulat
évéig viszi vissza a témát. A szerző alapkoncepciója az, hogy a
színház, a színházművészet nagyon is élő és komplex valami, sok minden
bele- és hozzátartozik, amit a járatlan elkalandozásnak vélhetne. Ez a
komplexitás jellemzi az egész könyvet: szó esik itt a főváros
ostromáról, az ostromlott házakban megbúvó színészek éhezéséről,
szenvedéseiről, a háborút követő első lépésekről, a színház és a
társulat "összehozásáról", az első előadásokról, az oda és
visszaszerződésekről, a személyi kultusz árnyainak előrevetítéséről
stb... A középpontban azonban - és emiatt lesz könyve feltehetőleg
népszerű - a nagy színészek, az akkori volt sztárok állnak: Ajtay
Andortól Bajor Giziig, Mezey Máriától Tolnai Kláriig, Horváth Jenőtől
Rátkai Mártonig és tovább. A kötet nemcsak a színházba járóknak
ajánlható, de a közelmúlt művelődéstörténetével foglalkozók figyelmét
is érdemes felhívni rá.
|
