|
Hervé BAZIN
A REZEAU CSALÁD. VIPERÁT MARKOLVA.
Ez a hatalmas alkotás részint Mauriac regényművészetének tudatos
követéséről vall, részint modernizálása, korszerűsítése az író
nagybátyja, a kiemelkedő francia író, René Bazin stílusának. E két
forráson túlmenően ráadásul az egész mű erősen önéletrajzi jellegű is,
sajátos válfaja a francia nevelődési regénynek. A mű főszereplője
Jean, akit kisfiú korától kísérünk végig egy kalandokkal, merész
pályafordulatokkal, intellektuális és társadalmi lázadásokkal egyaránt
telített életúton, egészen a családalapításig, illetve a sokgyermekes,
boldog, harmonikus családfői állapotig. A kiinduló helyzet a leginkább
mauriaci a műben: a dél-francia, dúsgazdag család, amely szinte
matriarchátusi módon épül fel. Uralkodónője, minden családi sors
meghatározója Jean édesanyja, aki az értelmes, tisztalelkű kisfiú
gyűlöletét kelti fel, és az ellene való lázadáson keresztül is
meghatározza további sorsát, életmódját. Jean első szerelme az anyai
ellenállás miatt lesz a családból való kivonulás, a menekülés
indítóoka. Jean lemond a vagyonról, a kijelölt életpályáról, munkás,
kalandor, újságíró, majd igazi író lesz, és közben átéli a két
világháború közti Franciaország történelmi sorsát, hányattatásait. A
trilógia másik két kötete (A kiscsikó halála, Bagolyhuhogás)
elsősorban éppen ezeket a társadalmi folyamatokat mutatja be, a széles
áradású epika, a tabló, a realista montázs, a több szálú
cselekményvezetés eszközeivel. Az utolsó darabban azonban elkötődnek a
szálak, a magányosan maradt, hatalmától megfosztott anya ismét
szembesül fiával, és ez a második nagy találkozás immáron jelképi
erejű összeütközése két életmodellnek, sorsvariációnak. |
