AZ ÉRSEK LÁTOGATÁSA
Bodor Ádám a kortárs magyar irodalom egyik legmarkánsabb
alakja, akinek prózája a klasszikus hagyományokat és a modern
törekvéseket egyaránt közvetíti. Az érsek látogatása című
regénye, a Sinistra körzethez hasonlóan, a formailag
rövidebb prózai írások foglalata. Az önálló novellák mintegy
"lemezesen" fedik egymást, miközben a közös helyszínek és a
közös szereplők révén biztosított az "átjárhatóság", az egyik
történetből a másikba. A regénynek hagyományos értelemben vett
kronológiája nincs, ám ez sem az olvasót, sem a szereplőket nem
zavarja. Az idő itt egyetlen eljövendő eseményhez, az érsek
látogatásához viszonyítható. A történet színhelyén, Bogdanski
Dolinán ehhez képest mérik az időt, ehhez viszonyítják az
előttet és az utánt, minden és mindenki ennek a jövőbeli
történésnek rendelődik alá. Az epizódok egymásutániságának
fonalát is ez adja, és ennek kapcsán bontakoznak ki a kelet-
európai urbánus táj részletei is. Az Erdélyből áttelepült
alkotó korábbi írásainak élményanyagát is, az őt körülvevő
természeti és társadalmi környezetből vette. Így van ez ebben a
regényében is, és bár prózájának kiinduló és zárópontja a kelet-
közép-európai diktatúra, ennek ábrázolásához gazdag természeti
pannó szolgál hátteréül. Bodor Ádám könyve a mai magyar próza
kiemelkedő teljesítménye, melynek egyetemes jelentésűvé,
érzékletes, tiszta rajzolatú látomássá formált epikuma -
vélhetően - az átlagosnál nagyobb érdeklődésre talál majd.
|