BRÓDY Sándor

AZ EZÜST KECSKE;   A NAP LOVAGJA

Sajátos hangulatú karriertörténet Bródy Sándor legjobbnak tartott regénye, Az ezüst kecske. Cselekménye bohémtanyán kezdődik. A jogász Robin Sándor, a festőnövendék Bem Gyula és a bölcsészhallgató Hirsy vitatkoznak. Ebbe a környezetbe érkezik vidékről Robin menyasszonya Piroska, anyjával és nővérével. Az idillikus életnek Robin váratlan karrierje vet véget. Egy szerencsés kimenetelű ügy kapcsán megismerkedik Hannával, az uzsorás család lányával. Elhagyja Piroskát és feleségül veszi Hannát. A családi vagyon és összeköttetések révén politikus, sőt kormánybiztos lesz. Az asszonycsinálta karriernek azonban végülis, amikor tudomására jutnak felesége és apósa üzelmei, hátat fordít. Közben lezajlott Piroska és régi barátjuk, a festő Bem Gyula között egy szomorú végű szerelmi regény. Az elözvegyült Piroska és az elvált Robin között a réginél erősebb szenvedély lángol fel, s mikor kiderül, hogy gyermekük életben van, végleg összekötik sorsukat. A zálogházak mélyéről felkutatják az ezüstkecskés botot, s mint az ifjúság stafétabotját adják át gyermeküknek.
Sok érzelmesség, romantika van a regényben, de a jól megírt részletek, például a fővárosi kisegzisztenciák ábrázolása, vagy a panamáktól bűzlő magyar parlamenti élet rezignált-keserű jellemzése reális atmoszférát teremt a főhős köré.

A nap lovagja hőse, Asztalos Aurél újságíró, botcsinálta "balek" karrierista, ahogy az író jellemzi: egy jelentéktelen fiatalember, aki úr akar lenni. Bad Gasteinben megismerkedik egy osztrák főherceggel és Julival, a szeretőjével. Már majdnem karriert csinál: lapvezér és képviselőjelölt, amikor egy ostoba véletlenen elbukik...
Mindkét regény atmoszférateremtő erővel jellemzi a századforduló erősen polgáriasodó Budapestjét.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez