|
Mihail BULGAKOV
SZÍNHÁZI REGÉNY
Bulgakov Színházi regénye a nyomorgó, egyetlen regényéből szinte álomban
színdarabot író, kissé neurotikus polgár hányattatásairól szól, először az
irodalmárok, a folyóirat-szerkesztők, majd - és erről szól a regény - a
Független Színház rendezői, színészei, személyzete körében. Tulajdonképpen
életrajzi mű, ha úgy tetszik, kulcsregény: az író maga Bulgakov, a színház
a század egyik legjelentősebb színháza, a Moszkvai Művész Színház, a
véres-kegyetlenül kigúnyolt, nevetségessé tett két igazgató, a világ
színháztörténetének legjobbjai közé tartozó Sztanyiszlavszkij és
Nyemirovics-Dancsenko, a többi szereplők is rendre azonosíthatók. Bulgakov
hat évig dolgozott a Művész Színház segédrendezőjeként, a regényben
szereplő drámája - amelyet csak halála után mutattak be - hasonló kálvárián
ment át, mint amilyent a regény bemutat, de persze a mű éppen nemcsak
valóban megtörtént eseményekről tudósít, lényege pedig egy nagyon is
bonyolult, többszörösen összetett szellemi élmény megragadása és
visszaadása. Azé az élményé, amely a magányos, zseniális író és az irodalmi
élet, kivált pedig a színházi világ ütközésének átéléséből fakad. Az egész
összeütközés átkerül a komédia, a humor, a szatíra, a farsz hangnemébe, de
persze ettől és innen nyeri végtelenül megható szívhangjait, éteri líráját
is.
|
