|
Augustin BUZURA
AZ ÉJSZAKA HANGJAI
A regény egy jó eszű, normális érzékenységű fiatalember szerelmi és
morális férfivá érésének történetét mondja el, egy köznapi bűnügy
szálára fűzve föl a sokfelé szerteágazó, kisebb-nagyobb drámákat
magába foglaló eseménysort. A mű alaptónusát, színét, mélységét, az
egyetemi tanulmányait végző főhős, Stefan Pintea további sorsát
meghatározó nagy romániai árvízkatasztrófa adja meg. Pintea, hogy
tönkrement, idős szülein segíthessen, otthagyja az egyetemet, és egy
vidéki város vasgyárába jelentkezik munkásnak, ahol már az első nap
összeütközésbe kerül az "üzemi hierarchia" szinte valamennyi
szintjének egy-egy képviselőjével. Kissé rezignált bátorságával
azonban csakhamar sikerül beilleszkedni a munkásszálló életrendjébe;
saját bőrén tapasztalva megismeri a munkások testi-lelki
kiszolgáltatottságát, olyannyira, hogy még a vele legmakacsabbul
szembenállók iránt is feltámad benne a szolidaritás. Buzura remek
portrékat rajzol ezekről az emberekről, leírásai egyszerre
tárgyilagosak és érzelmileg telítettek. Kíméletlen nyíltsággal beszél
az üzem bürokratáinak elvtelenségéről, a gátlástalan korrupcióról, a
demagógiáról stb, anélkül, hogy a kontraszthatás kedvéért ehhez akár a
főszereplőt, akár a többi "elszenvedő" közül bárkit eszményítene.
Vagyis ízig-vérig moderr realista regényt ír, amelyből nem hiányoznak
a drámai-lírai, szinte szürreális vízíók sem (pl. az árvíz képei), a
groteszk filozófiai illetve pszichoanalitikus, hol narratív, hol meg
eseményszerű elemzések, s jelenetei mindig pontos karakterűek,
nyelvileg adekvátak. Pintea két különös szerelmi viszonya színezi még
gazdagabbá a történetet; az egyik "a döntés intermezzójában" szövődik
közte s egy olasz újságírónő között - ez a kapcsolat az ember belső,
lelki bekerítettségének fölismerését hozza meg a számára. A második,
az üzem lecsúszóban levő mérnökének a feleségével támadt viszonya már
inkább a szociális tér meghosszabbodását jelenti. Kitűnő alkalmat adva
az írónak arra, hogy ezáltal szerves betekintést nyújthasson a vezető
réteg intim szférájába. Ugyane szerelem fontos fejleménye - a
fiatalember "albérleti" átköltözése a mérnök-házaspárhoz - jelenti a
"krimi" kulcspontját; ekkor tűnik el a Vasil-fivérek házépítésre
gyűjtögetett vagyonkája, s így természetesen az első számú gyanúsított
Pintea lesz. A bűn vagy bűntelenség kérdése azonban a Pinteával
azonosuló olvasó számára egészen a kifejlet feloldásáig, a kafkai
egzisztenciális szorongás magnetikus szférájában vetődik fel, anélkül,
hogy a kafkai ezoteria egy pillanatra is túlsűríthetné, elakaszthatná
a történet spontán, emberi vérkeringését.
|
