Albert CAMUS

KÖZÖNY

Az író legismertebb, legnagyobb hatású regénye. A Közöny hőse, Meursault a modern elidegenedés (az eredeti cím: - L'Étranger - Az idegen pontosabban is utal erre) megtestesítője, - a magához, környezetéhez, sorsához idegen fialatember drámája.
Az első személyben előadott történet két részre tagolódik: az első fejezetben halálraítélt hivatalnok felvillantja banális algíri kispolgár-életének hétköznapjait, melyben anyja temetésének képei, egy szerelem, barátok és ismerősök alakja, éretlenség, öröm és szelíd közöny - jelenik meg. Egy napon aztán a tengerparton, a rekkenő forróság fénysátra alatt, agyonlő egy arabot. A regény másik részében a hős a cella kőfalánál is keményebb belső világába zárva, mind távolabbról figyeli saját perét, a vallatást, a bírósági eljárást. Személyes létének ehhez az ítélethez, a polgári társadalomnak ezeknek a konvencióihoz nem lehet köze. A Közöny hősét a jelenélés különbözteti meg környezetétől. Cselekvését mindig a pillanatnyi helyzet határozza meg, elsősorban a biológiai benyomások. Minden más közönyös számára, s voltaképp környezete számára is. A különbség csak az, hogy Meursault nem hazudik nemlétező érzelmeket. Ezért kell meghalnia - a konvenció világát tükröző bírák nem tűrik el, hogy nyíltan feltárt ürességével az ő gondosan titkolt ürességüket is leleplezze.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez