Marc CHAGALL
ÉLETEM
A modern festészet egyik nagy alakjának, az orosz származású
Chagallnak 1922-ben írt vallomása különös értékű. Egyszerre napló,
amelyben élete első három évtizedének eseményei nyomonkövethetők, nagy
szeretettel rajzolt családi tablóval és környezetrajzzal, ahol
szülővárosának, Vityebszk-nek zsidónegyede, házai és lakóinak rituális
élete elevenedik meg - ugyanakkor festményeihez kulcsot adó önvallomás
és politikai pamflet is. Chagall szegény orosz-zsidó családból
származik, sok nyomorgás és megnemértés után lesz festő. Szubjektív és
passzív művészete, amelynek nem volt közvetlen kapcsolata az 1917-es
társadalmi forradalommal, hazájában kedvezőtlen fogadtatásra talált. A
napló ezeknek az éveknek eseményeit és benyomásait rögzíti.
Szülővárosában, egy Pen nevű festőnél kezdett tanulni, később a
pétervári akadémiára iratkozott, 1910-1914 között, egy gazdag mecénás
jóvoltából Párizsban kapcsolatba került kora híres festőivel, íróival.
A Sturm 1914. évi berlini kiállításán bemutatott képeivel alapozza meg
világhírét. Közvetlenül ezután visszatért szülővárosába és feleségül
vette szerelmét és múzsáját, Bella Rozent. Az 1917-es forradalom után
Lunacsarszkij megbízásából Vityebszk képzőművészeti népbiztosa lesz,
kollegáival való ellentéte miatt azonban 1919-ben Moszkvába költözik.
Az Állami Zsidó Színház falfestményeit, függönyeit festi meg, de
rövidesen teljesen meghasonlik az általa akadémikusnak vélt új
művészeti irányzatokkal és annak képviselőivel, ezért egy Moszkva
környéki nevelőotthonban vállal állást. 1922-ben végleg visszatér
Párizsba. Bár Chagall a külső eseményeket is szubjektíven, önmagára
vonatkoztatva ábrázolja, naplója, ellentmondásaival együtt érdekes
dokumentum, kiegészíti a kor tablóját.
|