CSERES Tibor

VÍZAKNAI CSATÁK

A könyv monumentális történelmi tabló Erdélynek az áldatlan viszálykodással jellemző históriájáról, az utolsó száz év magyar-román viszonyának traumatikus emlékeiről. A félig magyar, félig román Moldován család szerteágazó "családtörténetébe" sűrítve bele két nép meg nem értéssel, örökös ellentétekkel nehezített sorsközösségének szükségszerűsége, kívánatos megértésének vágyálma.

A családregény szereplőinek nagypolitikával összefonódott sorsát a kiegyezéstől az Erdély elcsatolását követő esztendőkig követhetjük nyomon, kitekintéssel az 1940. évi újabb államfordulatra - azt a hosszú és tartósan kritikus időszakot tehát, amelynek sorsdöntő fordulataiban a memorandum-pör, a balkáni háborúk, az első világégés, az 1916. évi erdélyi román betörés és a Párizs környéki békék állnak. A regény központi helyszíne és így szerkezetének összetartója a Moldován család ősi fészke, Vízakna városa, ahol ebben az időben a harcok nem fegyverrel folynak, de a lelkekben, és a lelkek, meggyőződések, hitek és hovatartozások között, illetve szerte Erdélyben és ó-Romániában zajlanak: a két nemzet együttélésének mindennapjaiban és a világpolitika kulisszái mögött - immár tudott végkimenetellel. A családtagoknak az évek múlásával nyomonkövetett egyéni - olykor elváló, máskor összefonódó - életútja ugyan epizódszerűvé teszi a regény cselekményét,viszont az idősíkok kronologikus egymásra következése, valamint a családtagok kapcsolatainak krónikája kitágítja a tegnap horizontját, és széles történelmi perspektívát teremt térben és időben egyaránt.

A regény megrázó hangulatához illő Cseres lírájának sajátos elbeszélő modora: a pontos tárgyilagossággal ötvözött archaizáló nyelvezet. A könyv a magyarságot ért példátlan történelmi méltánytalanság hiteles, megrázóan művészi erejű krónikája.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez