|
CSURKA István
LÉTEZÉS-TECHNIKA
A kötet az író novelláiból ad válogatást. A pályakezdő írásokat
erős erkölcsi érzékenység jellemzi, lázadás mindenféle méltatlan
sérelem ellen (Nász és pofon; Kombinált por). Majd fanyarabb hangra
vált: felfedezi a magány szorongató érzését (Nyílt törés) s ugyanakkor
alakjait némi ironikus távolságtartással szemléli (Százötös mellék).
Az abszurd és a grotesz kisérletek (Az uszálykormányos) után
végérvényesen egyénivé válik a hangja (Miért rosszak a magyar filmek).
Az angol nonsense-humor felé hajló A két reunás, a sovány Táplán és a
kövér Szegyedszky fürdőbéli beszélgetése, amelynek során lassanként
kiviláglik az utóbbi komplett hülyesége. Tiszta dialógusból áll a
vidéki színészek lustaságából eredő világundorát bemutató
Létezés-technika; a Kényszerképzet Karinthy szellemében fogant
önarckép. Az ezt követő novellákban jellegzetes csurkai figurák
vonulnak fel: Merész Fülöp, aki szakszervezeti megbizatásból eszi a
kábítószert (LSD); a száraz humorú értelmiségi, aki mosogatólány
ágyában szerez újabb élettapasztalatokat (Happening). Az utolsó ciklus
darabjai már nem is novellák, inkább a karcolat műfajába illenek. Az
író aktuális, közszájon forgó, az átlagember által is ismert témákat
hegyez ki; a pesti humor ízeit a józan vidéki ember szellemes,
kritikus látásmódjával elegyíti. A válogatás keresztmetszetet ad
Csurka csaknem három évtizedes kisprózai munkásságáról, jól
érzékelteti mind írói fejlődését, mind pedig sokoldalú, színes
egyéniségét.
|
