CZAKÓ Gábor

TÖRÖKKŐ

Törökkőn - ebben a képzelt nevű, hajdani községben, ma Budapest egyik lakóteleptől szorongatott, falusias külső negyedében -, az Áldomás utcában áll egy sokszor átépített, kibővített, megtoldott családi ház: a regény "főszereplője". S főszereplők a házhoz kötött sorsú két család - a Borjáthiak és az Alapiak - több nemzedékének tagjai. Törökkőn ezenkívül van még néhány hasonló kertes ház, hasonló lakókkal, van egy biciklijavító műhely a csaknem százesztendős Schneider bácsival, áll itt egy leromlott állapotú világháborús emlékmű, továbbá egy hajdan jobb napokat látott vendéglő, amely hol kocsma, hol vendéglátóipari egység, hol szövetkezeti iroda, hol meg kft telephely a változó időben. Törökkő az állandóság és a változás dialektikájának megtestesítője; a házak állnak, csak épp átépítik azokat, a szobrok maradnak, csak épp a gránát vész el a kezükből, a gyerekek nőnek, csak épp meghalnak - amúgy minden a megszokott mederben és tempóban csordogál.

Czakó Gábor regénye voltaképp nagy terjedelmű mozaikkép, melynek kockáiból kirajzolódik - egy ház, egy utca, egy negyed krónikája révén - az eszázadi magyar történelem a századforduló nyugalmas világától az ötvenes évek megpróbáltatásain át 1991- ig, a Dallas-sorozatot bámuló család vacsora-hangulatáig. Sok- sok család sok-sok nemzedékének otthona Törökkő, s mi sem zavarná az itt élők, születők és meghalók nyugalmát, ha közbe- közbe nem szólna a történelem, amikor emberek tűnnek el, hogy azután titokban földeljék el őket, amikor csődbe ment kutyatenyésztők vágnak neki a nyugati, szabad világnak, hogy Münchenben románoktól üldözött csíki székelynek adják el magukat, amikor emberek szögre akasztják a munkásőrzubbonyt, vagy körmenetre indulnak a húgyszagú aluljárón át.

A mikrorealista regény a maga sokágúságával, kavargó szereplőivel és kusza kapcsolataikkal, hiteles jellemábrázolásával, kissé fanyar groteszkségével és a - hagyományos értelemben vett - cselekmény csaknem teljes hiányával egy kaleidoszkopikus külvárosi história, amelyben csupa érdekes dolog történik, főképp azért, mert ugyan nem velünk, olvasókkal esik meg a "történet", mégis rólunk szól.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez